Harmadjára is megakadályozták a nagyváradi premontrei apát kilakoltatását a hívek

Harmadik alkalommal is eredményes volt a nagyváradi hívek kiállása Fejes Anzelm premontrei apát mellett: május 14-én ismét sikerült megakadályozniuk a szerzetes jogellenesnek tartott kilakoltatását. A váradhegyfoki premontrei templomnál összegyűlt tiltakozók élőlánccal, imával és személyes jelenlétükkel álltak ki az apát, valamint a premontrei rend mellett. A kiállás elhozta a remélt eredményt, Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője a nap végén közölte a hírt, „Bukarestből leszóltak Nagyváradra, hogy álljanak le, a prépostság megmenekült”.

Fotó: Havran Zoltán

Fotó: Havran Zoltán

Tőkés László: Isten után csak egymásban bízhatunk

A helyszínen ismét felszólalt Tőkés László erdélyi református püspök is, aki úgy fogalmazott: az ügy túlmutat egy helyi jogvitán, mert az erdélyi magyar érdekképviselet, a nemzetpolitika és az egyházi szolidaritás próbatétele.

– Milyen címen beszélünk mi erdélyi ügyről vagy nemzetpolitikáról, ha egy adott, konkrét esetben sem tudunk egységesen és meggyőző erővel fellépni? – tette fel a kérdést. Tőkés László elmondta: a jelenlegi helyzetben azokban lehet bízni, akik személyesen is megjelentek a templomnál, körbeállták az épületet, élőláncot alkottak, imádkoztak, böjtöltek, és közösséget vállaltak a premontrei apáttal.

Tőkés László református püspök sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországról „gyér az érdeklődés”. Fotó: Havran Zoltán

– Isten után csak egymásban bízhatunk, azokban, akik itt összegyűltek, körbeállják a templomot, élőláncot alkotnak, imádkoznak, böjtölnek és közösséget alkotnak a jó ügy védelmében – fogalmazott.

A püspök sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországról „gyér az érdeklődés”, ezért különösen értékesnek tartja a Mi Hazánk képviselőinek jelenlétét. Az RMDSZ-szel kapcsolatban is bírálatot fogalmazott meg.

– A Romániai Magyar Demokrata Szövetség monopolizálja az erdélyi magyar közösség képviseletét, ennek ellenére ebben az ügyben nem mozdul – mondta. Tőkés László külön hiányolta a katolikus hívek nagyobb tömegeit is, amiben meglátása alapján szerepe lehetett a római katolikus püspökség magatartásának. Kijelentette: ha a végrehajtók ismét megjelennének, akkor sem hagynák kilakoltatni a váradhegyfoki prépostság premontrei főapátját. A református püspök az ügy európai uniós dimenziójára is felhívta a figyelmet, különösen az uniós források felhasználásának vizsgálata miatt. Úgy vélte, az ilyen kérdésekre az európai intézmények is érzékenyebben reagálhatnak.

– Valójában azt is teszteli a román hatalom, hogy mit lehet velünk még megtenni. 

Most ez fokozottan igaz, mert bizonytalan állapotban vagyunk a kormányváltást követően. Nem tudja az erdélyi magyarság, mire számíthat az új kormányzat idején, ezért nagy az elbizonytalanodás – hangsúlyozta. Tőkés László bibliai képpel érzékeltette a helyzet súlyát. Mint mondta, amikor már a földi térben nincs hová fordulni, akkor az irgalmas szamaritánus példája mutatja meg, mit jelent valóban észrevenni és felemelni a bajba jutott embert.

– Ebben a helyzetben Isten után ezekre a drága emberekre gondolok, akik élőláncot alkotnak a premontrei templom körül, és mustármagnyi hitükből merítenek erőt arra, hogy egy ilyen hatalmas akadályt leküzdjenek, egyházukat és népünket megvédjék – mondta.

Fotó: Havran Zoltán

Fejes Rudolf Anzelm: A hívek jelenléte akadályozta meg a végrehajtást

Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát a helyszínen köszönetet mondott mindazoknak, akik személyes jelenlétükkel kiálltak mellette és a váradhegyfoki premontrei közösség mellett. Mint fogalmazott, az, hogy a végrehajtó ezúttal sem hajtotta végre a kilakoltatást, a tiltakozóknak és a közösségi összefogásnak köszönhető.

– Az, hogy még nem jött a végrehajtó végrehajtani, nektek köszönhető. Ennek a jelenlétnek, annak a megmozdulásnak, amelyet azok indítottak, akiket az elnök úr is felsorolt – mondta az apát.

Fejes Rudolf Anzelm hozzátette: tiszteletben tartja mindazok szabadságát, akik nem jelentek meg a tiltakozáson, hiszen mindenkinek joga van saját döntést hozni. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a premontrei apátok történelmi szerepe a magyar közélethez is kapcsolódott.

– Azt tudni kell, hogy apát elődeim a magyar felsőháznak voltak a tagjai, szavazati joggal. Tehát valami hozzájuk köt, és őket is hozzánk köt.

Fotó: Havran Zoltán

Az apát arról is beszámolt, hogy új, hitelesített dokumentum került a premontrei rend birtokába, amelynek jelentősége lehet a folyamatban lévő jogvitákban. Elmondása alapján a Nemzeti Levéltár bocsátotta rendelkezésükre azt a belső iratot, amely a Kulturális és Tanügyminisztériumhoz köthető, és amelyben az állam ügyvédje már a vitatott 1936-os tulajdonosi névkijavítás előtt jelezte a miniszterének, hogy az eljárás jogtalan.

– Van egy olyan belső dokumentuma a Kulturális Tanügyminisztériumnak, amelyet a Nemzeti Levéltár immár rendelkezésünkre bocsátott, hitelesített formában. Ebben az állam ügyvédje még a bizonyos 1936-os tulajdonosi kijavítás előtt értesíti a miniszterét, hogy ez teljesen jogtalan – közölte Fejes Rudolf Anzelm.

Az apát tájékoztatása alapján az iratban az is szerepel, hogy a jogi aggályok ellenére az átírást mégis engedélyezhetőnek tartották, arra hivatkozva, hogy korábban más egyházi vagyonok esetében is hasonló módon jártak el.

– Az utolsó passzusban megjegyzi, hogy lehet engedni, mert mást is átíratott: más vagyonokat, reformátusokat is, például a szigeti kollégiumot, gimnáziumot, és katolikusokat is. Velünk fejezte be tulajdonképpen a munkáját, mert velünk volt a legnehezebb dolga – mondta. Fejes Rudolf Anzelm hangsúlyozta: az irat a további jogi eljárásokban is felhasználható lehet. Mint mondta, szűk két hete van arra, hogy a bíróságon kezdeményezze az ügyek újratárgyalását.

– Ez az irat nyilvánvalóan felhasználható most már, és szűk két hetem van arra, hogy a bíróságon kérjem az újratárgyalásokat – közölte. Az apát azért tartja különösen fontosnak a dokumentumot, mert állítása szerint a nagyváradi polgármesteri hivatal következetesen erre az 1936-os átírásra, illetve névkijavításra alapozza az álláspontját.

– A polgármesterség minduntalan erre a 36-os átírásra, névkijavításra alapozza az elméletét. A helyzet az, hogy ez nem tudott jogkövetkezménnyel járni, és ez az irat ezt bizonyítja is – fogalmazott Fejes Rudolf Anzelm. Hozzátette: reményei szerint az új dokumentum segítségével meg lehet dönteni a városháza jogi érvelésének alapját.

Fotó: Havran Zoltán

– Remélem, hogy az elméletük alapját így meg tudjuk dönteni – mondta. Fejes Rudolf Anzelm arra is kitért, hogy a polgármesteri hivatal korábban töröltette az államosításra vonatkozó bejegyzést, mivel az csak az ingatlanegyüttes egy részére vonatkozott, miközben a hivatal az egész területre igényt tartott.

– Nem beszélve arról, hogy most már ez az egyetlen dolog, amire hivatkozhatnak, hiszen a polgármesteri hivatal kitöröltette az államosítást, mert csak a közepét tudta államosítani, és minden kellett – jelentette ki. Az apát közölte: a mostani jogi lépések az érintett telekkönyvi és helyrajzi számokra is vonatkoznak, ezért a premontrei rend elindítja az újraláttamozási és újratárgyalási eljárásokat.

– Most már ez mindegyikre vonatkozik, arra a telekkönyvi számra és arra a helyrajzi számra is. Ezeket az újraláttamozásokat és újratárgyalásokat el fogjuk indítani – zárta gondolatait Fejes Rudolf Anzelm.

A premontrei rend is közvetlenül érintetté vált

Fejes Rudolf Anzelm elmondta: a végrehajtási eljárás megindításával a premontrei rend is közvetlenül érintetté és jogképes szereplővé vált az ügyben. Ugyanis Jos Wouters, a premontrei rend generális apátja folyamatosan figyelemmel kíséri a nagyváradi fejleményeket, hetente érdeklődik az ügy állásáról, a jövő héten pedig személyesen is Nagyváradra látogat. A generális apát már több intézkedést is tett, ezek részleteit azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az apát közölte azt is, hogy 

a rend vezetése jelenleg előkészíti azt az egyházi folyamatot, amelyet rövidesen a Szentszék elé terjesztenek.

Fotó: Havran Zoltán

Szilágyi Zsolt: Aki papokat fenyeget, annak nincs helye a közéletben

A tiltakozáson jelen volt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség külügyi és nemzetpolitikai kabinetvezetője, az Európai Szabad Szövetség alelnöke is. Mint mondta, huszonöt éve tagja ennek a közösségnek, ide jár templomba, ezért személyesen is érintettnek érzi magát.

– Nagyon büszke vagyok Fejes Anzelm Rudolf főapátunkra. Ennek a közösségnek vagyok a tagja huszonöt éve, ide járok templomba – fogalmazott. Leszögezte: a történelmi igazságtalanságok máig folytatódnak. A diktatúra elvette az iskola épületét, a demokrácia pedig el akarja venni a rendházat, a papi lakot és a sekrestyét. Nekünk keresztényként és magyarként kiállni ezért annyit jelent, mint kiállni a megmaradásunkért – mondta. Üdvözölte azt a gondolatot, hogy Magyarországon többpárti konszenzus jöjjön létre az ügyben, és a magyar politikai pártok, valamint a magyar parlamenti frakciók egységesen álljanak ki a premontrei rend mellett. Külön méltatta Borvendég Zsuzsanna jelenlétét, aki európai parlamenti képviselőként egyedül vett részt a helyszíni tiltakozáson.

Szilágyi Zsolt ugyanakkor súlyos esetről is beszámolt. Elmondása alapján Fejes Rudolf Anzelmet körülbelül egy hónappal ezelőtt megfenyegette egy választott nagyváradi magyar politikus, aki azt mondta Fejes Rudolfnak, hogy amennyiben nem fogadja el a polgármesteri hivatal ajánlatát, és nem fogadja el, hogy az iskola is állami tulajdonba kerüljön, akkor, idézem: „le leszel darálva” – jelentette ki. Szilágyi leszögezte, az érintett bihari képviselőnek már csak ezért a kijelentésért is le kellene mondania, és nyilvánosan bocsánatot kellene kérnie nemcsak az apáttól és az itteni közösségtől, hanem az egész bihari és erdélyi magyarságtól. Noha 

– Az erdélyi magyarok azért választják meg képviselőiket, hogy őket képviseljék, nem azért, hogy ezek a képviselők papokat és lelkészeket fenyegessenek – mondta.

Úgy fogalmazott: az ügy a román demokrácia szégyene, de az is szégyen, hogy a hivatalos erdélyi magyar politika mindmáig nem állt ki egyértelműen az apát mellett. Hozzátette: a bihari magyar politikai vezetők felelőssége is felvetődik, ha megtűrnek maguk között olyan választott képviselőt, aki egyházi elöljárót fenyeget. A politikus Tőkés László 1989 előtti temesvári helyzetével vont párhuzamot.

– Ha Tőkés Lászlót Temesváron a nemzetközi nyilvánosság, a presbitérium és az egyházi közösség szolidaritása tartotta életben, és vitte eredményre a harcát, akkor azt reméljük, hogy a hithez való hűség, a hívek imája és közössége, valamint a nemzetközi segítség most is segíteni fog. Bízunk benne, hogy mind az iskola, mind a rendház visszakerül jogos tulajdonosához, a premontrei rendhez – fogalmazott.

„Ha ezt megtehetik az apáttal, bárkivel megtehetik” – megszólalt a jogi képviselői

Varga Andrea, a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság jogi képviselője úgy fogalmazott: az ügy legsúlyosabb kérdése az, miként kezelheti egy világi bíróság egyszerű polgári lakhatási vagy kilakoltatási ügyként egy pápai jogú rend életfogytiglan megválasztott prépost prelátusának helyzetét.

– Az apát státusa nem hasonlítható egy magánszemély lakhatási jogcíméhez – hangsúlyozta. A jogi képviselő közölte: a premontrei prépost megválasztása, majd annak szentszéki jóváhagyása egyházi jogi és nemzetközi közjogi jelentőségű tény, amelyet a román hatóságoknak is tiszteletben kellene tartaniuk.

– Ha az apáttal ezt meg lehet csinálni, akkor utána bárkivel bármit meg lehet tenni. A precedensek mindig így kezdődnek

– fogalmazott Varga Andrea. Úgy látja, az ügy azért is veszélyes, mert ha a szakrális vagyon, a rendház vagy a sekrestye státusza megkérdőjelezhető, akkor ez nemcsak a premontrei rendet, hanem tágabban a katolikus egyház romániai jogi helyzetét is érintheti. Varga Andrea álláspontja alapján az ügyben a katolikus egyházi vezetőknek is határozottabban kellett volna fellépniük. Mint mondta, nem pusztán egy szerzetesrend belügyéről van szó, hanem a kultusz jogállásának és vagyonvédelmének kérdéséről.

Toroczkai László a Mi Hazánk elnöke és Fejes Anzelm Rudolf nagyváradi premontrei apát, mögöttük középen Varga Andrea a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság jogi képviselője. Fotó: Havran Zoltán

– Tévedés úgy kezelni az ügyet, mintha Fejes Rudolf Anzelm prépost személyes lakhatásáról vagy magántulajdonáról lenne szó – mondta. Hozzátette: a rendház, a sekrestye, a kegytárgyak, a liturgikus terek és az udvar nem az apát magánvagyonát képezik, hanem az egyházi közösséghez és a premontrei intézményhez tartozó szakrális és rendi vagyon részei.

– Itt semmi sem az övé, legfeljebb a ruhája és a személyes tárgyai. A sekrestye, a kegytárgyak, a liturgikus tér és az udvar nem Fejes Rudolf magántulajdona – hangsúlyozta.

A jogi képviselő elmondta: az ügyet ezért nem lehet egyszerű ingatlanhasználati vitaként kezelni. Meglátása alapján a váradhegyfoki premontreiek körüli jogviták egyszerre vetnek fel restitúciós, közbeszerzési, műemlékvédelmi, egyházjogi és jogállamisági kérdéseket.

– Két állítás egyszerre nem lehet igaz: hogy tiszteletben tartom az egyház autonómiáját, és közben hozzányúlok a szakrális vagyonához

– összegezte Varga Andrea.

„Nem lehet tétlenül nézni, ha egy paptestvért magára hagynak”

A tiltakozáson részt vett Bazsó-Dombi Attila gyergyószentmiklósi görögkatolikus missziós pap is, aki pár hete nyílt körlevelével is üzent a prépostság ügyével kapcsolatban. Mint fogalmazott lapunknak: 

politikai és gazdasági érdekből manipulált narratíva zajlik, amely félrevezeti az egyháziakat és a közvéleményt is. Muszáj volt állást foglalni, hogy a közvélemény megismerhesse a valós szempontokat 

– mondta. A görögkatolikus pap arról beszélt: a keresztény embernek ilyen helyzetben mindenekelőtt imádkoznia kell.

Fotó: Havran Zoltán

– A mai események után semmi mást nem kell tenni, mint amit a kereszténynek mindig tennie kell: szüntelenül imádkozzunk – fogalmazott.

Hozzátette: szükség van böjtre és önmegtagadásra is, mert vannak olyan folyamatok, amelyekkel szemben a kegyelmi eszközök jelentik a legfontosabb és legcélravezetőbb választ. Ugyanakkor hangsúlyozta: emberi oldalról is meg kell tenni mindazt, ami lehetséges, így képviselni kell az igazságot, és ki kell állni az üldözöttek, bántalmazottak mellett.

Bazsó-Dombi Attila kijelentette: minden keresztény és minden magyar illetékes, amikor keresztény ügyről van szó. Különösen így van ez egy római katolikus főapát és egy pápai jogú rend esetében, amely közvetlenül a Szentszék alá tartozik.

– Jelen jogtalan és gyalázatos eljárást a Szentszék területével szemben próbálják végrehajtani, nekünk pedig nem lehet tétlenül ülnünk – mondta.

A pap személyes okot is említett jelenléte kapcsán. Mint fogalmazott, átérzi Fejes Rudolf Anzelm helyzetét, mert Erdélyben – a Partiumtól eltérően – egyetlen magyar görögkatolikus egyházközség sem alakulhatott újjá.

– Sajnos a mai napig a román ortodoxok vannak a templomainkban, mivel a román állam 1948-ban nekik adta mindet – mondta.

Részleges győzelem: a végrehajtó visszaadta az ügyet az önkormányzatnak

Helyszíni értesüléseink alapján a végrehajtó végül visszaadta az ügyet az önkormányzatnak, amely nem jelentett végső megoldást az ügynek, mivel csak annyit jelent, hogy eltolták az időpontot.  Nem sokkal 14 óra előtt megérkezett a premontrei templomhoz Kulcsár-Terza József is, a legújabb erdélyi magyar politikai alakulat, a Magyar Polgári Erő elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő. A politikus közölte: vállalja, hogy Bukarestben minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az ügyet, és közvetít a hatóságok, valamint a premontrei rend között. Kulcsár-Terza József leszögezte: a vallásszabadságot tiszteletben kell tartani, ezért elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy templomba betörjenek.

– Elfogadhatatlan, hogy Románia a vállalásai ellenére az elkobzott ingatlanoknak csak a töredékét adta vissza – jelentette ki.

A nagyváradi hívek, az egyházi és politikai megszólalók egyaránt úgy látják: az ügy immár nem pusztán egy helyi ingatlanvita, hanem az erdélyi magyar közösség, a katolikus egyházi vagyonvédelem, az egyházi autonómia és a jogállamiság próbája is. A tiltakozók azt ígérik: ha újabb végrehajtási kísérletre kerül sor, ismét élőlánccal, imával és személyes jelenléttel állnak ki Fejes Rudolf Anzelm és a váradhegyfoki premontrei közösség mellett.

Bukarest üzent Nagyváradnak: ideje leállni 

A tiltakozás során is jelenlevő Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője a nap végén közölte a hírt Facebook-oldalán: 

Bukarestből leszóltak Nagyváradra, hogy álljanak le, a prépostság megmenekült!

Eddig ez az eredménnyel kapcsolatos egyetlen nyilvános információ, amint újabb hírek érkeznek lapunk közölni fogja.