Még semmi sem biztos az uniós források körül, csupán három hónapja van a kormánynak, hogy megkapja a pénzt

Bár az Európai Bizottság végre zöld utat adott a Magyarországnak járó 16,4 milliárd eurós uniós forrásnak, a színfalak mögött kemény feltételek és a rövid határidő is nehezíti a kormány munkáját. A lapunknak nyilatkozó szakértő rávilágít arra, hogy a brüsszeli megállapodás ára olyan érzékeny területeket érinthet, mint a rezsicsökkentés, az egykulcsos magyar adórendszer vagy éppen a migrációs paktum kérdése.

Magyar Péter és Ursula von der Leyen Fotó: DURSUN AYDEMIR Forrás: ANADOLU

Az elemző az interjút azzal kezdte, hogy összesen 27 szupermérföldkő van kijelölve a magyar kormány számára, de fontos hozzátenni, hogy ezen kívül vannak egyéb feltételek is, a horizontális feljogosító feltételek. Ezek például az európai chartából következnek és nyilvánvaló, hogy ezekben is előrelépést vár el a bizottság. 

Maga Von der Leyen úgy fogalmazott, amikor egyszer egy alku alapján feloldották az uniós forrásokhoz való hozzáférést azoknál a pénzeknél, amik nincsenek korlátozva a kondicionalitási eljárás kapcsán, hogy további összegek feloldása akkor várható, hogyha a migráció vagy a gender kapcsán valamiféle előrelépés tapasztalható a magyar kormányzat részéről

– emelte ki a szakértő. Ezt az Európai Parlament erre vonatkozó kérdésére mondta el korábban a bizottsági elnök, így egyértelmű, hogy ezekben a kérdésekben is vártak előrelépést a magyar kormányzattól. A 27 szupermérföldkő különféle korrupcióellenes, illetőleg az igazságszolgáltatást erősítő intézkedéseket tartalmaz. Bóka János annak idején úgy fogalmazott, hogy ebből 5 darab olyan maradt, ami vitás volt, tehát 22 esetben sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal. Viszont a választások előtti elmúlt egy évben gyakorlatilag semmiféle előrelépés nem történt. 

Nem nehéz emögött egyébként politikai szándékot látni, nem akarták, hogy ez a megállapodás már akkor megtörténjen, amikor a Fidesz van kormányon. Én látok egy ilyen szándékot az Európai Bizottság részéről, hiszen maga Von der Leyen is azt nyilatkozta a választás után, hogy olyan közhangulatot sikerült teremteni az uniós pénzek visszatartásával, amely a Tisza oldalára eldönthette ezt a választást

– magyarázta Dornfeld, majd úgy folytatta, hogy ezzel a bizottsági elnök egyértelműen utalt arra, hogy ennek a pénzügyi zsarolásnak volt egy világos politikai szándéka: hogy a magyar emberek a Fidesz ellen szavazzanak, és Von der Leyen ezt sikeresnek ítélte meg. Ezért is lehet az, hogy ezeknél a kérdéseknél nem sikerült hamarabb megállapodni. 

A munka oroszlánrészét azonban mégiscsak a Fidesz végezte el, ezzel nyilván nem villog most az új kormányzat, de ezt ki kell mondani

– részletezte az elemző. A maradék kérdésekben valószínű, hogy elfogadták azokat a teljesítéseket, amiket szintén még a Fidesz-kormányzat tett meg, ezért is állhatott fenn az a helyzet, hogy nem a teljesítés hiányzott, hanem a politikai akarat hiányzott ezek elfogadására. A szakértő szerint most a Fidesz munkájának a gyümölcsét hozza haza Magyar Péter, hiszen vele már hajlandóak megállapodást kötni Brüsszelből az uniós források felszabadításáról. 

Ami igazából nagy kérdés – és amiről egyelőre semmit nem tudni –, hogy az egyéb feltételek közül, amik nincsenek benne a 27 szupermérföldkőben, mi valósult meg?

A genderkérdésben azt látjuk, hogy az eredetileg tervezett katolikus hátterű, tehát erősen jobboldali érzelemvilágból érkező Rubovszky Rita helyett az LMBTQ-aktivista Lannert Judit lett az oktatásügyi miniszter, látjuk is, hogy milyen hasonszőrű figurákkal veszi körbe magát, vagy hogy az Amnesty Internationalnek milyen csoportja járt ott lobbizni a különféle dolgokban

 – fejtette ki az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Világosan látható, hogy ebben a kérdésben történhetett egy csendes megállapodás, hiszen olyan erők kapták meg az oktatási tárcát, amelyek érdekeltek abban, hogy ezt a gender érzékenyítést bevezessék az iskolákba, és a területen előrelépés történjen. 

A szakértő ezen túlmenően kiemelte a migráció témakörét is, aminek tekintetében hamarosan ki kell derülnie, hogy mi lesz, hiszen részben lezáratlan a migrációs bírság kérdése. 

Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy ezt nem kell kifizetnie Magyarországnak, ezt az Európai Bizottság szóvivője azonban cáfolta. Ráadásul két héten belül letelik a migrációs paktum alkalmazásának határideje, ami szerint Magyarországnak vagy át kell vennie migránsokat, vagy fejenként 20 ezer eurót kell utánuk kifizetni, hogyha Magyar Péter úgy dönt, hogy a paktum alkalmazásában részt vesz. Az elemző szerint a magyar kormánynak nem nagyon volt választása ezzel kapcsolatban. 

Ebben a két nagy politikai témakörben – a gender és a migráció – biztosan látni fogjuk, hogy történtek-e érdemi változások a korábbi időszakhoz képest. 

De vannak még egyéb kérdések is, amikről hallani lehetett, hogy felmerültek az egyeztetések során, de a dokumentumokban nem esik róluk szó. Hosszú évek óta problémázik Brüsszel például a magyar rezsicsökkentés kérdésében – mivel minden magyar állampolgár részesül ebből. Indoklásuk szerint a rezsicsökkentés piactorzító hatással bír és

a bizottság elvárja Magyarországtól, hogy a jövőben csak rászorultsági alapon nyújtson ilyen támogatást állampolgárainak. Kérdés, hogy ebbe belement-e a magyar kormány. 

Felröppentek hírek azzal kapcsolatban is, hogy a nyugdíjkérdések kapcsán is volt vita és a 13-14. havi nyugdíj eltörlésére szólították fel a magyar kormányt. 

Ezek mind-mind olyan egyéb kérdések, amelyek informálisan ugyan, de részei lehettek egy megállapodásnak, amit Brüsszellel kötöttek

– részletezte, majd az adózás kérdésére tért át. Nagyon régóta várják el Brüsszelből, hogy többkulcsos adózás legyen Magyarországon, mert az egykulcsos adózást súlyosan torzítónak tartják. A kormány részéről már vannak tervek azzal kapcsolatban, hogy csökkenteni fogják a személyijövedelemadó-kulcsot, de hogy a legnagyobb jövedelemhatár felett mekkora emelésre számíthatnak majd a magyarok, arról eddig nem volt szó. Tehát ez mind-mind olyan kérdés, amiről nem nyilatkozott eddig a Tisza Párt, de amelyek potenciálisan részei lehetnek egy megállapodási paktumnak, amit Brüsszellel kötöttek.

Mikor érkezhetnek az uniós források? 

A jelenlegi, 2027-ig tartó 7 éves költségvetési időszak terveiben szereplő összegeket 2027 végéig lehet lehívni. Ez mindenképp egy feszített tempót igényel majd az új kormányzattól, hiszen az összegeket határidő előtt le kell hívni és el is kell tudni költeni. Ez azt jelenti, hogy legegyszerűbben olyan projektekre használhatnák fel a forrásokat, amiknek a megvalósítása elkezdődött a Fidesz kormányzása alatt. Ez pedig politikai veszélyeket rejthet magában az új kormányzat számára és könnyedén elképzelhető, hogy inkább új programokat akarnak majd megvalósítani. 

Viszont ez azt jelentené, hogy az új programokat ki kell írni, végig kell vinni a közbeszerzést, aztán a közbeszerzés alapján el kell kezdeni megvalósítani a programot. Szinte minden esetben vannak csúszások, késések, és a rövid, másfél éves határidő veszélybe sodorhatja a teljes körű megvalósítást. 

Nagyon megfeszített munkatempót igényel majd, nem csak a kormánytól, hanem igazából az egész közigazgatástól, hogy a forráslehívások zökkenőmentesen megvalósuljanak

– emelte ki.

Az újabb 10 milliárd eurót jelentő helyreállítási alapról szólva Dornfeld László elmondta, hogy az csak augusztus végéig vehető igénybe, és nem várható hosszabbítás. A szakértő szerint Brüsszelben már találtak jobb helyet ezeknek a pénzeknek és nem akarják kifizetni a tagállamoknak, hiszen már elköltötték másra és pénzhiány van. Így Magyarország esetében sem számíthatunk arra, hogy a határidőt meghosszabbítsák. 

Az elemző kitért rá, hogy különféle források már nagyon régóta pedzegették Magyar Péternek, hogy le kell mondani a pénz egy részéről és csak a maradékot tudják majd lehívni. Ez egészen máshogy működik, mint a rendes uniós pénzek esetében. A helyreállítási alap esetén bizonyos irányszámokat határoznak meg, amiket el kell érni. Például, hogy hány óvodai férőhely legyen ezer gyerekre. Ezeket a számokat el kell érni, és bizonyítani kell, hogy a feltételek teljesültek és csak azután hívható le egy-egy összeg. 

Az előző magyar kormány a helyreállítási tervét már a Covid-világjárvány után benyújtotta, abban a hitben, hogy ezekhez a pénzekhez majd hozzáférhetnek és elköltheti arra, amire a pályázat szól és így teljesülhetnek az irányszámok. 

Viszont itt nem történt előrelépés, a Tiszának pedig el kell fogadtatni egy új helyreállítási tervet, amit aztán végig kell vinni a bizottságon, majd az Európai Tanácson, és a végén, hogyha elfogadták mind a két helyen, akkor indulhat meg a teljesítése, amire mindössze három hónap áll rendelkezésre. 

Valószínűsíthető, ha innen le is tud hívni a magyar kormányzat, ez a teljes összeg töredéke lesz, az idő rövidsége miatt – részletezte Dornfeld, bár a kormányzat jelenlegi kommunikációja szerint van esély az egész összeget lehívni, erre kevés az esély.   

Zárásul az elemző elmondta, hogy világosan látszik, hogy Magyarország esetében nem egy lengyel típusú megállapodás történt. Lengyelország esetében ugyanis korábban az történt, hogy az akkori lengyel igazságügyi miniszter, Adam Bodnar egy 2 oldalas papírfecnit rakott az asztalra, hogy milyen reformokat tervez a lengyel kormányzat, ebből azonban azóta sem valósult meg semmi Donald Tuskék alatt – ennek ellenére a pénzt az utolsó fillérig megkapták. Magyar Péterék esetén láthatóan nem ez történt, hanem részletekben fog megvalósulni az uniós pénzek folyósítása. Pontosan azért, mert percepciósan elég nagy presztízsveszteséget okozott az, hogy a lengyelek esetében ez történt, vagyis kizárólag politikai alapon döntöttek arról, hogy járnak-e az uniós pénzek vagy sem. 

Ezt mindenképp el akarják kerülni, illetőleg azt, hogy az új magyar kormány a régebbihez hasonlóan egy vétó politikába kezdjen bele például a migráció, a gender vagy az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben. Az látszik megvalósulni, hogy ezeket a pénzeket szép lassan fogják adagolni, és cserébe nagyon konkrét teljesítéseket várnak majd el a Tisza-kormánytól

– zárta az interjút Dornfeld László.

Magyar Péter és Ursula von der Leyen közös sajtótájékoztatója

Borítókép: 16,7 milliárd eurót szabadított fel az Európai Bizottság (Fotó: AFP)