A Reuters elemzői felmérése alapján 3,2 százalékos növekedés volt várható. Az első negyedévben, január és március között 3 százalék volt az éves szintű növekedés.
A varsói statisztikai hivatal jelentése szerint a második negyedévben, április és június között a beruházások ugyan 1,7 százalékkal visszaestek az előző évihez képest, a lakossági fogyasztás viszont 3 százalékkal nőtt.
Az év elején is ez a tendencia érvényesült, az adatok azonban javultak a második negyedévre; a beruházások a január-márciusi időszakban még 12,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, a lakossági fogyasztás pedig csak 2,2 százalékkal nőtt.
A 38 millió lakosú Lengyelország a 2004 óta az Európai Unióhoz csatlakozott államok közül a legnagyobb, és az egyetlen az egész unióban, amely tavaly elkerülte a recessziót.
Elemzők szerint kedvező, hogy a gazdaságot belső hajtóerő, a lakossági és a közösség fogyasztás húzza. Ez növeli a lengyel gazdaság ellenállóképességét a külső megrázkódtatásokkal, például az euróövezeti adósság-válság miatt bevezetett megszorításokkal szemben – emelte ki Marcin Mroz, a Fortis Bank Polska vezető elemzője.
A Bank BPH szerint ugyanakkor az euróövezet gazdaságának várható lassulása Lengyelország fejlődését is befolyásolja. A negyedik negyedévre a lengyel GDP-növekedés is lassulhat, az év egészét tekintve azonban így is legkevesebb 3 százalékkal haladhatja meg a lengyel gazdaság teljesítménye az előző évit, ami kiemelkedő az egész Európai Unióban.
A vártnál nagyobb növekedésnek csekély hatása lehet a központi bank kamatpolitikájára – mondják elemzők, akik szerint a varsói központi bank monetáris tanácsa változatlanul a zloty árfolyamára és az infláció alakulására koncentrál. Az infláció pedig a várakozások szerint gyorsul majd az év hátralévő részében, aminek hatására a tanács 0,25 bázisponttal emelheti az idén a rekord alacsony, 3,5 százalékos irányadó kamatot.
(MTI)
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
