The New York Times (nytimes.com)
Egyetlen új bankot nyitottak az Egyesült Államokban az idén – írja a The New York Times. A louisianai Lakeside Bank egy hetvenezres kisváros pénzügyi igényeit igyekszik kiszolgálni – egy dupla méretű trélerből.
A Lake Charles-i Lakeside Bank az egyetlen újonnan alakított pénzintézet az Egyesült Államokban, mely hivatalos működési engedélyt kapott a Szövetségi Betétbiztosítási Alaptól (FDIC). Az állami szervezet a válságra való tekintettel olyan szigorúan bánik az engedélyekkel, hogy a bankvilág szerint nem hivatalosan ugyan, de moratóriumot vezetett be az új bankok alapítására.
Az FDIC keménységén nem lehet csodálkozni, hiszen a krízis kirobbanását követő banki csődök hetven milliárd dollárba kerültek, ráadásul ez az összeg jórészt frissen alapított és felelőtlenül kezelt pénzintézetek megsegítésére ment el. David Barr, a szervezet szóvivője szerint azonban szó sincs moratóriumról, egyszerűen jóval kisebb az érdeklődés. Az FDIC senkit nem utasít vissza, de minden bankalapításra vonatkozó kérvényt a döntéselhalasztás purgatóriumába utasít, míg beadójuk meg nem unja a várakozást, és fel nem adja a harcot.
A fentiek ismeretében még nagyobb rejtély, miért éppen az aprócska Lakeside Bank nyerte el a szigorú szabályozó testület kegyét. Hartie Spence alapító-menedzser szerint a bírák „nem tudtak ellenállni a jóképű kérvényezőnek”, valószínűbb azonban, hogy Lake Charles kedvező adottságai és a kockázatmentes üzleti terv tetszett meg az FDIC-nek. A louisianai kisváros gazdag természeti erőforrásokkal rendelkezik, a gáz- és olajcégek mellett pedig számtalan kaszinó otthona – a válság ugyan érezteti hatását, de közel sem olyan keményen, mint máshol. „Régi vágású helyi pénzintézet vagyunk, hétköznapi szolgáltatásokkal – mondja Spence. – Ha az igénylő valamelyik nagyobb bankhoz fordul, lehet, hogy hiteléről több száz kilométerre, valamelyik nagyvárosban döntenek majd. Mi itt, helyben választ adunk neki”.
A Lakeside Bank 13 millió dolláros alaptőkével indult, és egyelőre egy dupla méretű, ám könnyűfém-szerkezetes lakókocsiszerű épületben üzemel.
BBC (bbc.co.uk)
Garázsból a világ élére – a BBC a csupán 12 éves Google első alkalmazottjával készített interjút. A mára piaci egyeduralkodóvá és az egyik legismertebb nagyvállalattá vált Google 1998-as alapítása óta hosszú utat járt be: a szilikonvölgyi garázsban székelő két alapító mára húszezer fős munkavállalói hadnak parancsol a világ majd minden országában.
Craig Silverstein volt Larry Page és Sergey Brin első alkalmazottja. „Amikor elkezdtük, még hivatalos címem sem volt, mert annyira kicsik voltunk – emlékszik vissza a férfi. – Azt javasoltam, legyek 'mérnöki alelnök', de ők azt mondták, ezt a pozíciót egyelőre nem szeretnék betölteni, úgyhogy végül 'technológiai igazgatóban' állapodtunk meg, és még ma is ezt pozíciót töltöm be a cégnél”. Silverstein úgy véli, a Google titka, hogy jó helyen volt és a legjobb időben. „Óriási szerencsénk volt – magyarázza. – Amikor elkezdtük, a web oda jutott, hogy már nem lehetett csupán az ismerősök tippjei alapján eligazodni rajta. Komoly szükség volt egy keresőmotorra”.
Ahogy az internet nőtt, vele nőtt a Google is. „Hamarosan kinőttük a garázst. Már hatan voltunk, és újabb három ember várta, hogy beállhasson dolgozni, de egyelőre nem volt nekik hely. Irodát kellett keresnünk”. A hely, ahol végül megtelepedtek, szintén jó fogásnak bizonyult: a Palo Alto-i 165 University Avenue azóta a „szerencsés épületként” vonult be a történelembe: a Google mellett innen indult útjára a PayPal és a Logitech is.
Silverstein kevésbé sikeresekre is emlékszik. „Mellettünk valami spanyol nyelvoktatást reklámozó weboldal irodája volt – na, belőlük nem lett semmi, szóval nem csak óriások kerültek ki arról a helyről”. Az első Google-alkalmazott szerint egyébként is a környék volt a legfontosabb, nem az épület. „A Szilikon-völgyben céget alapítani az igazi szerencse – véli. – Pénzügyek, jogi segítség, megfelelő emberek – itt minden megvan, és minden sokkal jobb, mint a világ más tájain. A 165 University Avenue sikere bizonyára véletlen, a Szilikon-völgyé viszont semmiképp sem”.

KRESZ-teszt: Ön tudja, ki halad át először a kereszteződésben?