Éger elárulta, hogy a szakma mitől szenved évtizedek óta

Konkrét tárgyalások folynak az egészségügyi kormányzattal többek között a kamarai és a praxistörvényről, az alapellátás jogbiztonságáról, az életpályamodellről és az orvosok jogállásáról szóló jogszabályról – erről Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke beszélt egy budapesti konferencián szerdán.• Mikola: Van lehetőség az egészségügy átalakítására

A kormány és a szakmai szervezetek kapcsolatáról beszélve a köztestület elnöke úgy fogalmazott, most a szakma egyfajta „kegyelmi állapotban van”, mert az új kormányzat más hangot ütött meg a választások után. „Az egészségügy, lévén társadalmi közérdek, nemzetstratégiai kérdés, nem lehet egyszerűen a klasszikus módon fogalmazott politikától függetlenül értelmezni” – mondta a szakmai szervezet elnöke a Napi Gazdaság című napilap Gyógyuló egészségügy? című konferenciáján tartott előadásában.

Éger István úgy vélte, hogy az elmúlt nyolc év kormányzatai eleve „ellenzéki szerepbe” kényszerítették a szakmai szervezeteket, ami a szakmától is más stílust követelt. A szervezetek által javasolt ágazati jobbító szándékokat az adott kormányzat rendre lesöpörte az asztalról. „A szakma évtizedek óta szenved ettől az eltolt szereptől, és ettől szívesen szabadulna” – fogalmazott Éger.

Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke előadásában úgy fogalmazott, a gyógyszerellátásban cél kell, hogy legyen a szükségletalapú szolgáltatás, amelyhez helyre kell állítani az állam hatékony szabályozását és ellenőrzését a patikaalapításban, a tulajdonlás kérdését és a szakmai kompetenciákat. A köztestület elnöke szerint ágazati konszolidációra és a patikaalapítás újraszabályozására van szükség. Adatokat ismertetve elmondta: 2006-ban 2010 patika volt Magyarországon, míg 2010-re a számuk 2440-re nőtt. A gyógyszertárakat működtető veszteséges cégek száma 557 volt 2008-ban, a patikák összes vesztesége meghaladja a hatmilliárd forintot. Ahhoz, hogy a betegérdekek megfelelő súllyal szerepeljenek, garanciális elemeket kell beépíteni a rendszerbe, ilyen például a tulajdonosi kör korlátozása, a tulajdonos gyógyszerész közreműködése 51 százalékos tulajdonjoggal vagy a gyógyszergyárak, a nagykereskedők és az offshore cégek tulajdonának kizárása és a patikafúzió tilalma – sorolta Horváth.

Horváth Tamás kitért a különböző patikaláncok által kínált promóciókra, termékekre, illetve az adott patikákhoz kapcsolható reklámokra. Úgy vélte, ezeket a marketingfogásokat be kell szüntetni, továbbá vissza kell állítani a kamara etikai normaalkotási és ellenőrzési szerepét, illetve a kötelező kamarai tagságot is.

(MTI)