Fél-egy év alatt rendbe lehet hozni az aluljárókat és a köztereket

A Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje szerint fél-egy év alatt rendet lehetne tenni a budapesti aluljárókban és más közterületeken. Tarlós István csütörtökön a távirati irodának azt mondta, a főváros frekventált aluljáróit a Máltai Szeretetszolgálat és más civil szervezetek gondozásába adnák.• „Amikor az MSZP irányította a fővárost, szabad volt rabolni” • Néhány év alatt rendbe lehetne hozni a fővárosi aluljárókat

MNO
2010. 09. 30. 11:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jelölt a Nyugati pályaudvar aluljárójában tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, abban egyetért mindenki, hogy a közterületek nem arra valók, hogy ott emberek életvitelszerűen lakjanak. Mint mondta, ez nemcsak a városlakókat zavarja és az idegenforgalmat rontja, hanem méltatlan a fedél nélküli emberekhez is. Azt hangoztatta: emberséges megoldást kell találni, és meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a hajléktalanokat az utcákról, az aluljárókból emberhez méltó körülmények közé lehet vezetni. Jelezte ugyanakkor: olyan szabályokat kell alkotni, amelyek mindenkire érvényesek és végrehajthatók, hogy a közterületek visszakaphassák eredeti funkciójukat.

Emberek és aluljárók


Kérdésre arról is beszélt, ha megnyerné a választást, az azért is szerencsés lenne, mert a kormány és a főváros ezekben az ügyekben egy nyelven beszélhetne, és kevesebbet kellene huzakodni. Hozzátette: a közterületeket a kormánnyal együtt tennék rendbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közterületek rendbetétele nemcsak a fedél nélküli emberek problémáinak a megoldásáról szól, hanem például az aluljárók fizikai állapotáról is.

Tarlós István és Vecsei Miklós, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi elnökének közös sajtótájékoztatóján levetítettek egy filmet is, melyben bemutatták, milyen veszélyforrások – életveszélyes kábelek, feltört kőburkolatok – voltak az aluljárókban, mielőtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat azt gondozásába vette. A filmben bemutatták azt is, milyenek lehetnének az aluljárók, ha arra egy „kevés pénzt” költetnének. Ezzel kapcsolatban utaltak arra, hogy jelenleg az aluljárók üzleteit a piaci ár töredékéért veszik csak bérbe az árusok, míg ha rendbe tennék a közterületeket, akkor a magasabb bérleti díjból még a hajléktalanellátásra is jutna.

Munkalehetőség is


Vecsei Miklós szerint sem elsősorban pénzkérdés a közterületek megújítása. Példaként bemutatott két fém szemetest; az egyiket „eredeti”, rozsdás állapotában, míg a másikat vidám színekkel kifestve. Elmondta, a mintegy 40 ezer forintba kerülő kukát 3 ezer forintból festették át egy fogyatékosokat foglalkoztató műhelyben. Arra mutatott rá, hogy a közterületek felújítása, gondozása, karbantartása számos munkalehetőséget ad nemcsak a munkát vállaló hajléktalanoknak, de a fogyatékkal élő embereknek is, így „nagyon sok mindent össze lehet kötni”. Elmondta azt is, hogy az aluljárókban felállított „máltai infóponton” kosarakat is árulnak, melyeket a táskai cigánytelepen élők készítenek. Az ebből befolyt összeget pedig az infópont fenntartására fordítják.

Tarlós István kitért arra, a fővárosi hajléktalanellátás ismert szakemberét, Győri Pétert szeretné megnyerni arra, hogy a jövőben a Városházán dolgozzon.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.