Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár köszöntőjében a természettudományos képzés fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az ország szempontjából kiemelt fontosságú a természettudományos képzésben résztvevők száma és a képzés színvonala.
Utalt arra, hogy az unió céljai között az szerepel: 2020-ra el kell érni, hogy a 34 éves korosztály 40 százaléka diplomával rendelkezzen. Ezt Magyarországnak viszonylag könnyű lesz teljesíteni, azt kell elérni, hogy 6-7 százalékkal kevesebb hallgató morzsolódjon le a jelenleginél – mutatott rá. Péceli Gábor rektor úgy jellemezte az új épületet, hogy az egyben új minőséget is képvisel.
Az intézmény háttéranyaga szerint a Műegyetem új, Q-jelű épülete húszéves „kálvária” után valósulhatott meg. Az első tervek még az elmaradt budapesti expóra készültek. A végül megvalósult oktatási egység első tervei 2005-ben készültek.
Az épület, amelynek építési költségei mintegy ötmilliárd forintra rúgnak, kétszer négy szinten összesen 33 400 négyzetméter összterületű. Helyet ad többek között egy 450 és egy 390 fős nagyelőadónak, teljes kapacitáson közel 4000 hallgatót és 500 oktató-kutatót tud fogadni.
Az épület a BME második legnagyobb épülete, a déli kampusz központja. A mindent beleszámítva a működtetési költségekre húsz évre 25 milliárd forinttal kalkulálnak. Az épületbe a Műegyetem utóbbi évtizedben legjelentősebben növekvő, hallgatói létszámát tekintve két legnagyobb kara kerül: a villamosmérnöki és informatikai valamint a gazdasági és társadalomtudományi kar.
(MTI)
origo.hu
Az egész internet Magyar Péteren röhög - mutatjuk a legjobb mémeket
