Új szempontok kellenek a cigányok gondjainak megoldásához

Járóka Lívia európai parlamenti képviselő (Fidesz) a mai napon nyújtotta be a romák társadalmi befogadását célzó európai uniós stratégiáról szóló jelentésének munkadokumentumát. A tervezet rámutat, hogy az európai romák társadalmi kirekesztettségét nem kizárólag a hátrányos megkülönböztetés, hanem számos történelmi-gazdasági tényező kölcsönhatása okozza. Ennek következtében ezt a helyzetet orvosolni kívánó stratégiának nem etnikai hovatartozás szerint, hanem gazdasági tényezők alapján kell meghatároznia célcsoportját.

Az Európai Parlament (EP) Állampolgári, Bel- és Igazságügyi Bizottsága még tavaly októberben bízta meg Járóka Líviát a romák társadalmi befogadásával kapcsolatos uniós stratégiáról szóló jelentés kidolgozásával. A ma benyújtott munkadokumentum rámutat arra, hogy bár a rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem elengedhetetlen a befogadó társadalom építéséhez, az anti-diszkriminációs intézkedések önmagukban nem képesek előmozdítani a romák társadalmi befogadását, mivel kirekesztésüket elsősorban egyéb történelmi és gazdasági tényezők határozzák meg – áll a képviselő keddi közleményében.

A tervezet javaslata értelmében ezért a romák kilátástalan életkörülményeinek enyhítését célzó uniós erőfeszítéseknek nem elég az általában vett szegénység felszámolására törekednie, hanem a szegénység egy speciális formájával, a rendszerváltásokat és gazdasági átmeneteket követően kialakult, földrajzilag koncentrált falusi és külvárosi mélyszegénységgel kell felvennie a harcot. A szegénység e formája az európai romák többségét közvetlenül, vagy közvetve érinti – olvashatjuk a kommünikében.

A munkadokumentum felhívja továbbá a figyelmet a nyomor erős területi jellegére is, azaz a mélyszegénységnek a legtöbb tagállamban tapasztalható földrajzi koncentrációjára, a legkülönbözőbb társadalmi hátrányokat – mint például az alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, alacsony várható életkor – egyesítő, leszakadó kistérségekben. A képviselő tervezetében ezért egy olyan összeurópai krízistérkép megrajzolására tesz javaslatot, amely a legalapvetőbb jellemzői alapján méri fel és határolja be a statisztikai és szakpolitikai-tervezési szempontból egyelőre „láthatatlan” válságterületeket.

A Járóka-jelentéshez kapcsolódóan az EP Kutatási Főigazgatósága egy olyan átfogó tanulmány elkészítésére írt ki pályázatot, amely a tagállami integrációs programokat, a romák társadalmi befogadásának európai uniós dimenzióját és a közösségi jogban e téren elérhető lehetséges jogi eszközöket elemzi. A pályázatot elnyerő London School of Economics, a világ egyik vezető társadalomtudományi kutatóintézete, várhatóan október végén mutatja be előzetes megállapításait a témában.

A munkadokumentumban Járóka ígéretet tett rá, hogy a tanulmány eredményeit beépíti a jelentés végleges változatába. A néppárti politikus szintén ígéretet tett arra, hogy konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a stratégia jogi kereteivel és struktúrájával, valamint az uniós intézmények, tagállami kormányok, helyi önkormányzatok és egyéb érdekelt szervezetek szerepével kapcsolatban.

(MNO)