NB I-es focicsapatot is támogattak a nyolcmilliárdból?

A 262 oldalas vádirat ismertetésével elkezdődött a Takszöv-ügy tárgyalása a Csongrád Megyei Bíróságon hétfőn Szegeden; a 46 vádlott egy részét bűnszervezetben elkövetett csalással vádolja az ügyészség.

A vádirat szerint a vádlottak egy bérleti szerződéseken, illetve csendes faktoring konstrukción alapuló csalássorozattal 2002 és 2007 között összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből csupán 3,1 milliárd forint térült meg. A terjedelmes ügy első tárgyalási napján csak a vádlottak és védőik jelenlétének ellenőrzése majdnem egy órán át tartott.

Szanka Ferenc ügyész a vádirat háromnegyed órás ismertetése során kifejtette, a magyar kriminalisztika történetében ritkának számító csalás lényege az volt, hogy több mint 300 cég több mint 1100 valótlan tartalmú bérleti szerződést kötött a bűnszervezeteket vezető négy vádlott által létrehozott nyolc bérbeadó cég valamelyikével úgy, hogy a bérleti szerződésekben feltüntetett eszközök vagy nem is léteztek, vagy valós értékük csupán töredéke volt a megállapodásokban feltüntetettnek.

Ezt követően a bérbeadó cégek a bérletidíj-követelést a teljes érték körülbelül 70-85 százalékáért eladták a takarékszövetkezeteknek. A pénzintézetek követelésükből azonban csak mintegy 3 milliárd forinthoz jutottak hozzá a bérbevevő cégektől. E vállalkozások egy részét a vádlottak a bűncselekmények érdekében hozták létre, akadtak olyanok, melyeket az elkövetők megtévesztéssel vontak be az ügyletekbe, s olyan is, amely a csalásból származó pénz miatt vett részt benne.

A megszerzett összeget a vádlottak részben a bűnszervezet működtetésére fordították: valótlan tartalmú számlákat finanszíroztak belőle, a csalásban közreműködőket „fizették ki”, jelentős összeget fektettek be, de költöttek luxuscikkekre, s támogatták belőle a Diósgyőr NB I-es focicsapatát is.

Az ügyészség 26 vádlottat bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel vádol. Többségük ellen csalás a vád, a vádlottak egy részénél ez adócsalással, sikkasztással, okirat-hamisítással is kiegészül. A negyedrendű vádlottat – akinél kézigránátot, engedély nélkül tartott fegyvereket találtak – lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel is vádolja az ügyészség.

A bűncselekményekkel kapcsolatban 2005-ben indult az első nyomozás, de a csalások egészen 2007 nyaráig folytatódtak. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2007 júliusában vonta hatáskörébe a nyomozást, összesen 75 embert hallgattak ki gyanúsítottként. A gyanúsítottak közül tizenhatan voltak hosszabb-rövidebb ideig előzetes letartóztatásban – a bűnszervezet egyik vezetője például 1,5 évet töltött előzetesben –, ketten 5, illetve 8 millió forint óvadék ellenében kerültek házi őrizetbe. A tárgyalás a vádlottak személyi körülményeinek rögzítésével folytatódik. A vádlottak közül többen is bejelentették, hogy az eljárás jelen szakaszában nem kívánnak vallomást tenni. A bíróság Nagy Erzsébet bíró vezette tanácsa az ügyet 2010 decembere, 2011 januárja és februárja során tárgyalja.

(MTI)