Martonyi János május 15–16-án tárgyal az afrikai országban, látogatásának célja többek közt az, hogy lendületet adjon az újrainduló magyar–szudáni kapcsolatoknak, különösen gazdasági téren, amelyen több jelentős magyar exportügyletet készítenek elő. Martonyi találkozott Ali Ahmed Karti külügyminiszterrel, Gázi Szalahaddil al-Attabani elnöki főtanácsadóval, valamint Loal Ashnellel, a dél-szudáni országrészt képviselő olajminiszterrel.
A magyar–szudáni gazdasági kapcsolatokról tárgyalt Juszuf Ahmeddel, a Szudáni Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Magyarország leendő kartúmi tiszteletbeli konzuljával. A miniszter hangsúlyozta: „üzleti együttműködésünkben hasznosítani szeretnénk a korábban hazánkban végzett, mintegy 120 szudáni szakember által képviselt kapcsolati tőkét”. A hetvenes és a nyolcvanas években szereztek diplomát egyetemeinken, többségükben orvosi vagy mérnöki karon. Egyikük jelenleg a szudáni kormány felsőoktatási minisztere. Magyarország szorgalmazza, hogy minél több szudáni diák tanuljon ismét a magyar egyetemeken önköltséges alapon.
Színfolt a két ország viszonyában a Szudán északi részén élő, mintegy húszezres magyaráb népcsoport, amely a török hódoltság idején a birodalom déli határvidékére telepített magyar katonáktól származtatja magát. Nyelvileg és vallásilag beolvadt környezetébe, de megőrizte magyar származástudatát, küldöttei részt vettek 1992-ben és 1996-ban a magyarok III. és IV. Világkongresszusán Budapesten. A külügyminiszter találkozott képviselőikkel, valamint a Szudáni–Magyar Baráti Társaság tagjaival is. A szudáni kormány konstruktív és segítőkész volt a Darfúrban 2010 októbere és 2011 januárja közt fogvatartott magyar túsz ügyében.
Szudán bőséges kőolajkinccsel rendelkezik, napi termelése jelenleg mintegy 600 ezer hordó. Az északi országrész komoly fejlődésnek indult az utóbbi években az olajbevételeknek köszönhetően, elsősorban az infrastruktúra területén. A délen születő új államban szintén hatalmas a beruházási igény. Több magyar vállalat érdeklődik a szudáni üzleti lehetőségek iránt, elsősorban az informatika, a gyógyászati eszközök és a vízgazdálkodás területén. Budapest kész arra is, hogy megossza a demokratikus állam- és intézményrendszer építésében szerzett tapasztalatait szudáni partnereivel, ebben szerepet szán a Budapesten működő Demokrácia Központnak.
A magyar külügyminiszter látogatására az ország és a térség szempontjából kiemelkedő fontosságú időszakban kerül sor. A januárban tartott népszavazás eredményeként július 9-én kiáltják ki Dél-Szudán függetlenségét, emellett a dárfúri válság rendezése is döntő szakaszához érkezett. Magyarország szerint komoly eredmény, hogy a súlyos feszültségek ellenére nem robbant ki átfogó fegyveres konfliktus Észak- és Dél-Szudán közt a népszavazás után.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Néhány lángos és tasli leesett
