Kölni Ford-ünnep

Ha a Ford köhög, akkor Köln azonnal tüdőgyulladásra panaszkodik” – a karneváli hangulatáról híres Rajna menti dómváros polgárainak ezen ironikus mondása olyan együttműködésre utal, amely hosszú évtizedek során semmit nem vesztett jelentőségéből. Az amerikai gépkocsigyár németországi leányvállalatának története alapvetően befolyásolta Köln gazdasági fejlődését, sőt ma már – vonzerejénél fogva – a külföldi autó-képviseletek metropolisává építette ki a várost. Itt székel a Toyota, a Mazda, a Volvo, a Renault, a Citroen központja. Az úttörő szerepet játszó Ford vállalkozás a minap ünnepelte hetvenöt éves fennállásának jubileumát német földön.A Ford Motor Company gyártmányai csak nehezen jutottak el a német piacra. Az első világháború után importmegszorítások hátráltatták a fejlődést. 1921-ben mindössze három Ford kocsi futott a hazai utakon. Az Egyesült Államokban ugyanakkor már évente egymillió autó hagyta el a futószalagokat. A tulajdonos, I. Henry Ford csak 1925 nyarán jutott el odáig, hogy vállalatát bevezessék a cégjegyzékbe ötmillió márka alaptőkével. Bérbe vett csarnokokban kezdődött meg a kocsik összeszerelése. A General Motorsszal és a Chryslerrel vívott kemény konkurenciaharc arra késztette a Ford-menedzsereket, hogy átszervezzék európai képviseleteiket. Németországban is új gyárszékhely után néztek. Hamburg és Majna-Frankfurt indult esélyesként, de amikor kiderült, hogy a Ford-vezetés mindenekelőtt a Rajna vidékét favorizálja, Duisburg, Düsseldorf, Neuss és Köln is bejelentette érdeklődését. A kölni főpolgármester, Konrad Adenauer – a második világháború után az NSZK első kancellárja – már akkor tanúbizonyságát adta diplomáciai ügyességének. Előnyös fekvésű iparterületet és milliós nagyságrendű adókedvezményeket ajánlott fel az amerikaiaknak, és a maga javára döntötte el a sokat ígérő gazdasági vállalkozásért folyó versenyfutást.1930. október 2-án Henry Ford részt vett az alapkőletételen éskijelentette: „Meggyőződésem, hogy a németek itt jó munkát fognak végezni.” Az „autókirály” sikeres jósnak bizonyult. Hét hónappal később elhagyta a gyárat az első itt készített kocsi, és 1938-ban maximális kapacitással dolgoztak – hárompercenként gördült le egy új autó a futószalagról. Konrad Adenauer vágya valóra vált. Kölnnek ki kellett építenie gazdaság- és közlekedéspolitikai helyzetét. A jövő biztató kilátása a második világháború eseményeinek esett áldozatul. 1945 márciusában a nyugati szövetségesek ágyúi súlyos károkat okoztak a gyárnak, és a Fordnak majd három esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy ismét megkezdhesse a gyártást – a Taunus az első személygépkocsi, amely beharangozza a „gazdasági csoda” kezdetét. Az ötvenes évek végén vendégmunkásokat kellett foglalkoztatni, hogy a vállalat eleget tudjon tenni a keresletnek. 1965-ben már hárommillió autó volt a Ford-gyár büszke mérlege. A Köln melletti Merkenichben fejlesztési központ létesült. A gazdasági recesszió nehézségeit a cég a Matra és a Saab kocsiknak szállított motorokkal hidalta át. Az Escortot 1980-ban az „év autójának” választották Európában. Hasonló sikert aratott 1985-ben a Scorpio, majd 1998-ban a Focus. 1995–96-ban a Ford a német piac 11,3 százalékát mondhatta magáénak. Az évezred végéig a Németországban gyártott Ford autók száma harmincmillióra rúg. Köln számára továbbra is kulcsszerepet játszik a vállalat, hiszen huszonkétezer embernek jelent megélhetést, és ezzel a város legnagyobb munkaadója. A környéken számtalan kis- és középüzem létesült: gyártmányaikat nagyrészt a Fordnak adják el több mint évi 2,4 milliárd márka értékben.– Az előttünk álló öt esztendő során negyvenöt új kocsival lépünk majd a nyilvánosság elé, különböző teljesítményű motorokkal, gazdag modellvariációkkal. Offenzívánk célja az üzleti haszon jelentős növelésén túl a vállalat imázsának ápolása – hangoztatta Rolf Zimmermann, az igazgatótanács elnöke. Egyben utalt arra, hogy a vállalat szorgalmas szponzori tevékenységet is folytat a kultúra (kiállítások, komolyzenei és popkoncertek) és a sport területén (labdarúgás, jégkorong, tömegsport). Az évente ismétlődő Köln-maratonra ezúttal tizenötezer indulót várnak, a rendezvény Berlin után Németország legnagyobb belvárosi futóversenyé-nek számít. – Támogatásunkkal igyekszünk alátámasztani vállalatunk megbízhatóságát. A vevők bizalma és a Ford hírneve alkotják a gazdasági siker alapját – mondta Rolf Zimmermann. A jubileum alkalmából pedig a következő magyarázattal szolgált arra a kérdésre, a cég elégedett-e az előző hetvenöt esztendővel: – Kölnben mindent megtaláltunk, amit kerestünk. Nem hiába jött az európai Ford-központ Kölnbe.A híres kölni dómot látogató turisták azonnal észreveszik az autógyár jelentőségének szimbólumát: a városi múzeum tetején aranyozott színű Fiesta áll, kiterjesztett szárnyakkal, H. A. Schult alkotása. Művészi koreográfia szerint fejeződött be a jubileumi ünnepség is. Köln felett az eget húsz percen keresztül olyan tűzijáték festette be, amely a fény, a színek, a mozgás és a hangok kompozí-cióját alkotta. A Ford tehát nem „köhögött”, és így a kölniek sem panaszkodhattak.