Lehullt a lepel a friss kereseti mutatókról

A kormány Magyarország forrásait nem Ukrajna, hanem a magyar lakosság, különösen a gyermekes családok támogatására fordítja.

Több mint 1,5 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 702 800 forint, a nettó átlagkereset 483 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 7,8, a nettó átlagkereset 7,7, a reálkereset pedig 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,4 százalékos növekedése mellett – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

– Brüsszel hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, a háborút támogatja a béke helyett, és az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. A kormány Magyarország forrásait nem Ukrajna, hanem a magyar lakosság, különösen a gyermekes családok támogatására fordítja. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy tovább emelkedjenek a bérek és a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni, ezáltal pedig többet is tudjanak költeni. Ennek érdekében Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre, miközben határozottan fellépünk  az indokolatlan áremelésekkel szemben. A kormány célja, hogy a növekvő bérek és az adócsökkentések pozitív hatása a magyar családok pénztárcáján is érezhető legyen – nyilatkozta Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: 

2010-hez képest egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. A fizetések is többet érnek, így a családok egyre több pénzből tudnak gazdálkodni, ezáltal pedig többet is tudnak költeni. 

Októbertől a háromgyermekes anyák, januártól a harminc év alatti anyák, valamint a negyven év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességben részesülnek, emellett a kormány két lépcsőben megduplázza a családi adókedvezményt is.

Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy a kormány árréscsökkentést vezetett be, majd azt kiterjesztette a háztartási és vegyi árukra, tisztálkodási és szépségápolási cikkekre is, ami gyors és érdemi árcsökkenést eredményezett. A kormány önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok és a telekommunikációs cégek esetében is. Ehhez július 1-jétől a gyógyszeripari szereplők is csatlakoztak.

– Májusban érdemben lassult a keresetek dinamikája, azonban a 7,8 százalékos növekedés továbbra is érdemben meghaladja az inflációt – közölte Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. Jelezte: a lassulásban szerepet játszott egyrészről a bázishatás, tavaly májusban megugrott a keresetek értéke a kifizetett egyszeri jutalmak, prémiumok miatt. Ezzel szemben idén május hónapban csak sokkal szűkebb körben történhetett prémiumkifizetés – erre nagyobb részben április hónapban klerülhetett sor.

Májusban is a költségvetési szférában nőtt nagyobb mértékben az átlagkereset értéke, kilenc százalékkal, amely kismértékű gyorsulást is jelent a megelőző hónapokhoz képest. A közszféra béreit az oktatás ágazat húzta felfelé, a pedagógusbérek emelése nyomán 15 százalék feletti ütemben nőtt az ágazatban az átlagkereset értéke, de a közigazgatásban is az országos átlagkereset növekedési ütemének megfelelő dinamikát regisztrált a KSH.

A vállalkozások körében következett be a nagyobb lassulás, a kifizetett prémiumok eltérő ütemezése is inkább ezt a területet érinti. Ezt mutatja, hogy a lassulás is azokban az ágazatokban (ipar, szállítás, raktározás, pénzügy) következett be legnagyobb mértékben, ahol áprilisban megugrott a keresetdinamika. A versenyszféra esetében a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság inthette óvatosságra a vállalati döntéshozókat a rendszeres év eleji bértárgyalások során, amely a tavalyinál alacsonyabb minimálbér-emeléssel együtt hozzájárult az előző évinél alacsonyabb dinamikához.

Hosszabb időtávot nézve az átlagkereset vásárlóereje öt év alatt 18,2 százalékkal nőtt, miközben a medián kereseté – azon munkavállaló bére, akinél a munkavállalók fele kevesebbet, fele pedig többet keres – 21,7 százalékkal emelkedett. Vagyis a medián bérből több mint ötödével több terméket és szolgáltatást vásárolhatnak a munkavállalók, mint 2020 azonos időszakában.

A béremelkedési ütem a következő hónapokban is hasonló ütemben folytatódhat. Várhatóan továbbra is a költségvetési szféra bérfejlesztései húzhatják az átlagkeresetet, amelynek júliustól újabb lendületet adhat, hogy a tízezer fő alatti településeken az önkormányzati köztisztviselők 15 százalékos béremelést kapnak.