Vitatott mértékű juttatások

Meglehetős vita robbant ki a napokban a polgármesterek fizetése körül, miközben elsikkad a törvényalkotó valódi célja, hogy az állam anyagilag is ismerje el a köztisztviselők munkáját. Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője a törvényességi felügyelet gyakorlása mellett a parlamenti pártoknál is lobbizik az önkormányzati dolgozókénál jóval kevesebbet kereső „közigazgatásiak” illetményemeléséért.– A polgármesterek illetményének növekedéséről egy augusztus elsejétől hatályos törvénymódosítás rendelkezik, ám a médiumokban egyre többször vitatják a települések élére választott tisztségviselők juttatásainak mértékét. A közigazgatási hivatal minden esetben észrevételt tesz, ha törvénysértést tapasztal – nyilatkozta lapunknak Grespik László. Elmondta: Budapesten máig tizenöt kerület és a főváros rendelkezett a polgármesterek fizetéséről. Az illetmény megállapításánál nincs vita, hiszen a helyi köztisztviselői alap és a jogszabályban – a lakosságszám alapján – megállapított szorzószám adott. Ugyanakkor a költségtérítéseket nyolc kerületben jogsértően általányban vagy pedig a régi módon határozták meg.A törvény szerint a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő, általa megelőlegezett, számlával igazolt, szükséges költségeket meg kell téríteni. Ez történhet átalány formájában is, alapul véve legalább fél év igazolt és szükséges költségeit. Ekképpen döntöttek például Újpesten úgy, hogy a költségtérítés legyen a polgármesteri illetmény harminc százaléka. Derce Tamás, Újpest első embere lapunknak elmondta: a közigazgatási hivatal döntéséig nem vesz fel semmiféle költségtérítést, ugyanakkor javasolja, hogy minden évben valamennyi politikus – önkormányzati képviselőtől a miniszterelnökig – a nagy nyilvánosság előtt ismertesse adóbevallását.A Fővárosi Közigazgatási Hivatal akkor alakítja ki végleges álláspontját, ha a város valamennyi képviselő-testülete megküldi az illetménymódosításról hozott határozatok jegyzőkönyveit. A vita elterelheti a figyelmet olyan fontos kérdésekről, hogy például a másodfokú hatóságként eljáró közigazgatási hivatal dolgozóinak alapilletménye jóval alacsonyabb az első fokú hatóságok, a polgármesteri hivatalok munkatársainak fizetésénél. A fővárosi közigazgatási alapilletmény ma 28 150 forint, míg az önkormányzatoknál a legalacsonyabb 32 ezer, a legmagasabb 39 500 forint. – A hivatal dolgozóinak megbecsüléséhez legalább a legmagasabb illetmény másfélszeresét kellene kifizetni. Országosan húsz közigazgatási hivatal 700–800 dolgozóját érinti, ha a parlament még az idén módosítja az erről szóló törvényt – húzta alá Grespik, aki immáron a harmadik parlamenti párt elnökével találkozik a napokban, hogy lobbizzon a több mint 50 százalékos országgyűlési szavazat „megszerzéséért”. Hozzátette: ilyen kis lépésekkel gyakorlatilag néhány év alatt felvirágoztathatják a magyar közigazgatást.