A Fabergé-tojás legendája

Ilyenkor, húsvét táján megsokasodnak a kirakatokban, az aukcionált tételek között a húsvéti tojást idéző műtárgyak. Ezek száma pedig amúgy is szinte a végtelennel azonos, hiszen a festett, karcolt díszítésű tojásoktól a tojástartók különböző anyagokból készült változatain át a nemes anyagokat, drágaköveket felhasználó dísztárgyakig a legkülönbözőbb értékű, minőségű műtárgyak kapcsolódnak a húsvéthoz.Nyilván nem véletlenül: a tojáshoz mind a paraszti, mind a polgári kultúrában hiedelmek, szokások sora kötődik. A kereszténység számára a feltámadt Krisztust jelképezi, de más hitvilágokban is a születés, a teremtés szimbóluma volt. A finnek szerint például, ahogyan a Kalevalában áll, Ilmatar, a vizek anyja egy tojást tört föl, amelynek alsó és fölső részéből keletkezett a föld és az ég, a sárgájából a nap, a fehérjéből a hold, a töredékekből pedig a csillagok és a felhők. A Mahábhárata szerint is egy óriási tojás széttörése után keletkezett a világ.A kor legjelesebb mesterei vettek részt a XVII–XVIII. században a francia királyi udvar húsvéti tojással és az ünnepkör egészével kapcsolatos ékszerremekei elkészítésében. A „tojásművészet” csúcspontját azonban mégsem francia, hanem orosz földön érték el az ékszerészek, ötvösök, mégpedig a XIX–XX. század fordulóján. Igaz, voltak ennek a csúcspontnak előzményei is, hiszen Oroszországban már a korábbi évszázadokban igen nagy hagyományai voltak a népi tojásfestésnek, s a cári udvarban a XVIII. században különleges népszerűségre tett szert a díszes húsvéti tojás.Francia eredetű hugenotta családból származott, éppen Szentpétervárott született 1846-ban Peter Carl Fabergé, akinek nevéhez a legnagyobb sikerek fűződtek. A cári család tagjai húsvét előtt nemritkán kisebb országrésznek megfelelő értékeket áldoztak egy-egy általa készített tojásért. „Fabergé, ön páratlan zseni!” – kiáltott föl egyszer Maria Fjodorovna hercegnő, amikor meglátta az ajándékot, amellyel az udvar hivatalos szállítója abban az évben kedveskedett húsvét alkalmából. A szép tárgyak legszebbike abban az évben az a nemes anyagokból készült „meglepetéstojás” volt, amelynek belsejében Nagy Katalin cárnő aranyból készült, tűzzománccal díszített szobrocskája rejtezett. Hordszéken ült, a széket két díszes öltözetű mór figura emelte, s mivel belsejükben miniatűr szerkezet rejtezett, mechanikus mozgásra is képesek voltak.Ez a tojás azonban már az utolsó ajándékok közé tartozott, hiszen a forradalom a cári családdal együtt elpusztította Fabergé vállalkozását is. Külföldön persze újjászületett, de az már nem ugyanaz volt... Mindenesetre az a több tucat remekmű, amely a díszes húsvéti tojásokból készült, ma a világ legnagyobb köz- és magángyűjteményeiben található.