Szelídek és gyújtogatók

A futballszurkolók tudják, ki mit tett tavaly nyáron és mit akar tenni ősszel, csak nincs hol elmondaniuk.A futballhuliganizmus megállítására Magyarországon is több kísérletet tettek az illetékesek. Félcivil szerveződésként tavaly nyáron megrendezték a vezérszurkolók első országos kongresszusát. Úgy tűnik azonban, a kezdeményezés hamvába hal, mert az elnökség tisztségviselői nem tudtak közös nevezőre jutni a szervezet jelenét és jövőjét illetően. Az agytröszt, Lasz György, az In-Kal Security fönőke a Magyar Nemzetnek kijelentette: nem hajlandó tovább tevékenykedni.Pedig az előzmények bizakodásra adtak okot. 2000 júniusában óriási pezsgés volt a Villányi úti konferencia-központban: a magyar labdarúgóélet színe-java megjelent a vezérszurkolók országos kongresszusán. Deutsch Tamás sportminiszter, Bozóky Imre, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke, Orbán Péter országos rendőrfőkapitány a legnagyobb egyetértéséről és támogatásáról biztosította a Lasz György nevével fémjelzett kezdeményezést és a megjelent 150 vezérszurkolót. A rendezvény célja az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz a futballklubok szurkolóit, azaz ne az utcán dőljön el a „meccs”.„Olyan erőszakmentes környezetet kívánunk teremteni, amelybe az anyák nyugodt szívvel engedhetik el gyermekeiket, s ahová akár ők is ellátogathatnak” – körvonalazta a terveket nyitóbeszédében a sportminiszter.Az elképzelés fontos eleme volt a vezérszurkolók országos kongresszusának reklámozása, hiszen ezzel még nagyobb hangsúlyt kaphatott (volna) a szurkolók megrendszabályozása. Március elején a kongresszus folytatásaként leült a Vezérszurkolók Országos Tanácsa, hogy megalakítsa a magyarországi szurkolók országos egyesületét. A küldöttek számára ekkor derült ki, hogy a tanács társadalmi szervezet, az egyesületet pedig hivatalosan be kell(ene) jegyeztetni.A leendő egyesület ügyvezető elnöke, Szilágyi György másnap, március 9-én lemondott nem létező posztjáról. Távozását személyes okokkal és azzal indokolta, hogy nem kapta meg a megfelelő támogatást a hivatalos szervek részéről. Mint a Magyar Nemzet Magazinjának kifejtette, nem látott esélyt arra, hogy ilyen feltételek mellett meg lehet változtatni a szurkolói kultúrát. Tervei között szerepelt például az, hogy a tévében és a pályákon általunk oly sokszor megcsodált és félelmet keltő – Olaszországban hatóságilag ellenőrzött – görögtüzet „magyarosítsa”. Erre a felelős szervek nem adtak engedélyt, így a terv füstbe ment. Pedig szerinte sokkal biztonságosabb lett volna, mint ha valaki házilag barkácsol össze fáklyát. Szilágyi György ahhoz hasonló hangulatot szeretne érzékelni a hazai lelátókon, amilyen az angol arénákban jelenleg tapasztalható: az egész család kulturáltan szurkol(na) csapatának, de mellettük a szurkolótábor is jelen lenne.– Az előkészületek bemutatása leginkább egy reklámkampányra hasonlított az állami szervek részéről, hatékony munkát nem tudtak végezni, ezért föl kellett állnom az asztaltól – fogalmazott. A benne dobogó Fradi-szív kesereg: a Ferencváros Baráti Körnek jelenleg mintegy 500 tagja van, és az egykor kikiáltott elnök nem lát esélyt rá, hogy nőjön a létszám. Szerinte azért voltak sikerek, hiszen a korábbi MLSZ-elnök, Kovács Attila fémjelezte időszakban az MLSZ keretén belül működő szurkolói iroda több pozitívumot mutatott fel: megkeresték a domináns csoportok vezetőit, bevonták őket a közös munkába. Állítja: óriási hiba lenne, ha megszűnnének a drukkertáborok, pedig lassacskán ez a veszély fenyeget. Alex Fergusont, a Manchester United edzőjét idézi: „Több jegyet és bérletet már nem tudunk eladni, csak egyvalami hiányzik: a hangulat.”Gyimesi Kende, az Újpest szurkolója, akit alelnöknek szántak, osztja Szilágyinak az önkéntes társadalmi munkások – vezérszurkolók – fáradozásairól kialakított véleményét. Hozzáteszi: a vezérszurkolók tanácsának az volt a célja, hogy országszerte baráti körök alakuljanak, több projekt kidolgozás előtti szakaszban volt.Lasz György, az egész kezdeményezés kitalálója úgy véli, nincs értelme tovább folytatni a munkát, ha annak a két embernek az elképzelései, akikben ő tökéletesen megbízott (a lemondott Szilágyi György és Gyimesi Kende), nem találkoznak az övével. Reménytelennek tartja a folytatást, vagy legalábbis a további civakodáshoz nem adja a nevét, és gyakorlatilag „kivonul a futballból”.A cégbíróságra már azért nem nyújtották be az egyesület megalapítására vonatkozó dokumentumokat, mert nem egyeztek az álláspontok. Egyébként – tette hozzá az egykori BM-sajtófőnök, ökölvívó-szövetségi alelnök, a huligánrelikvia-múzeum tulajdonosa, testőrszövetségi elnök – már az MTK-pályát sem biztosítja, a múlt szombaton volt ott az utolsó fellépése. A Fradi viszont marad.– Ez sem nagy üzlet – állítja, mivel cége mindössze kétszázezer forintot kap meccsenként, éves összforgalmából csak két százalékot tesz ki a meccsbiztosítás és a szurkolók ellenőrzése.Kiss János, a Kispest vezérszurkolója úgy látja: Lasz György egyedül maradt. Kiss jól ismeri a szurkolói piramist és a miliőt, hiszen pontosan vázolja a kispesti szurkolók törzshelyének, az úgynevezett „északi kanyarnak” a tagozódását. Ez három csoportra oszlik. Az első, a Szelídek, akik a védelemért felelősek, és az atrocitásoktól védik meg a többieket, a kemény mag. A második, az Ultra Red Boys tapasztalatokat ad át a fiataloknak, a harmadik, a Nouva Guardia a látványfelelős, hozzá tartozik a koreográfia, a görögtűz, a transzparensek készítése. Mint Kisstől megtudtuk, együtt döntenek mindenben, a brigád létszáma 250 fő. Végezetül kifejtette: mindenről hajlandók tárgyalni, így a stadionok szépítéséről és a lelátókon uralkodó állapotok javításáról is, de az első lépést ez ügyben az Ifjúsági és Sportminisztériumtól várják.Deutsch Tamás sportminiszter a vezérszurkolói konferencia és az ebből sarjadt kezdeményezés „elsatnyulásáról” lapunknak adott nyilatkozatában sajnálkozásának adott hangot, de véleménye szerint a minisztérium szorosabb kapcsolatot tart fenn a drukkerekkel, mint ahogy az jó néhány más európai országban megszokott. A miniszter úgy látja, hogy az elmúlt két évben gyökeres változás történt a szurkolói magatartásban, ma már nincsenek olyan erőszakoskodások, mint régebben. „Kiközösítették a balhés embereket” – hangsúlyozta. Beindult a stadionrekonstrukciós program (13 milliárd 150 millió forint), és több jel is a pozitív változások irányába mutat.Eközben a múlt csütörtökön a magyar jogalkotásban eleddig példátlanul szigorú ítélet született: négy Ferencváros-szurkolót jogerősen többévi börtönbüntetésre ítéltek, mert 1999 májusában felgyújtották az őket Nyíregyházáról hazaszállító vonat vagonját.A „Fradi-szerelvényként” emlegetett gyújtogatás esetét a szakértők szerint nagyon nehéz elfogulatlanul megítélni, hiszen sok minden közrejátszott benne. A lángba borított vasúti kocsi teljesen kiégett, a MÁV-ot ötmillió forintos kár érte. A drukkerek ezúttal nem úszták meg szárazon: Karsai Sándornak – ismertebb nevén Kis Hypós, a Nagy Hypós öccse – négy évet kell letöltenie a börtönben, három társának, Mikó Zoltánnak, Hegedűs Csabának, Vincze Krisztiánnak három év a büntetése. A kiszabott büntetési tételeket Kovacsics László tanácsvezető bíró azzal indokolta, hogy az ítéleteknek elrettentőknek kell lenniük, hogy a jövőben ilyen többet ne fordulhasson elő. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az elsőfokúakhoz képest a március végi ítéletekben rövidebb szabadságvesztést szabtak ki.Hogy tényleg szükség volt-e ilyen súlyos büntetésekre, arról megoszlanak a vélemények. Lasz György egyértelműen pozitív jellemzést adott a tárgyaláson Vincze Krisztiánról, olyan fiatalembernek mutatta be, akire hallgatnak társai, és a magatartása sem kifogásolható. Szilágyi György nem ért egyet a szigorú büntetéssel, inkább nevelő célzatú szabadságvesztést tartana helyénvalónak, mert úgy tudja: a négy férfi közül három büntetlen előéletű, soha nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Deutsch Tamás miniszter viszont helyesli a kiszabott büntetést: szerinte a bíróság „generális prevenciót” alkalmazott.