Elindult a baloldali helyezkedés a 2026-os választásra, a cél továbbra is a kormánybuktatás, az eszköz azonban változott. A DK teljesen új lelkesedéssel vág bele a kampányba Dobrev Klára vezetésével, aki viszont nem hagyja ott az Európai Parlamentet, tervei szerint onnan irányítja DK-t. A Momentum, felismerve, hogy támogatottságuk jelentősen megcsappant, ráadásul külföldi támogatóik is elpártoltak, a túlélés érdekében látszólag visszavonulót fújt, de inkább a politikai és anyagi túlélés reményében.
Dobrev nem jön haza, vagy mégis?
Dobrev Klára európai parlamenti képviselőként, de júniustól itthonról irányítaná a jövőben a Demokratikus Koalíciót a választás előtti szűk egy évben, noha a logikus lépés az lett volna, ha az elnöki poszt mellett Gyurcsány Ferenc képviselői mandátumát is ő veszi át az Országgyűlésben. Ehelyett Rónai Sándor ült be a parlamentbe, Dobrev pedig marad Brüsszelben, ami, ha az anyagi oldalát nézzük, teljesen érthető, a frissen visszavonult Gyurcsány Ferenc áprilisi tiszteletdíja ugyanis bruttó négymillió forint volt, ami messze elmarad az európai parlamenti javadalmazástól.
Dobrev távolmaradásának tehát komoly anyagi előnye is van, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a 2022-es választásokon a közös ellenzéki lista második helyén szerepelt, mandátumáról azonban azonnal le is mondott, amit így már nem is kérhet vissza. Azért annyit már belebegtetett, hogy amennyiben 2026-ban bejut, akkor átül majd a magyar parlamentbe.
Bárhonnan is építené újra a baloldalt Gyurcsány utódja, a szocialisták már be is jelentkeztek. Komjáthi Imre, az MSZP elnöke, aki Gyurcsány miatt többször is kizárta az együttműködést, most tárgyalásra hívja Dobrevet. Úgy tűnik, a szocialista vezető nagyban gondolkodik, az új baloldali egységhez a DK és az MSZP nem elég.
– Mindenkit, az összes baloldali pártot, akár egyszemélyes pártokat, értelmiségieket, szakszervezeteket, civil szervezeteket is össze kell gyűjteni – fogalmazott lelkesen a pártelnök, aki egyébként pár hónapja még a Tiszának is felajánlkozott, de miután Magyar Péter elzárkózott lehetőségtől, Komjáthi arról beszélt, olyan pártokkal lépnének szövetségre, mint a Szanyi Tibor-féle Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (Iszomm), Ujhelyi István Esély Közössége vagy a Mesterházy Attila-féle Szocialisták és Demokraták.
Magyar Péter nem szeret dolgozni
Egyébként nem Dobrev Klára lenne az első, aki EP-képviselői fizetéssel irányítana egy pártot, ezt csinálja Magyar Péter is, aki a Tisza elnökeként, előzetes ígérete ellenére ment ki Brüsszelbe, hogy ott kevés munkával jelentős juttatást kapjon. Emlékezetes, Magyar Péter a legutóbbi EP-választás előtt többször is leszögezte, hogy nem költözik Strasbourgba sem.
– Nincs ambícióm arra, hogy európai parlamenti képviselő legyek, én 2026-ig, az országgyűlési választásokig itthon szeretnék dolgozni, hogy visszavegyük a hazánkat – mondta, ám ez a vállalás is gyorsan szertefoszlott.
Magyar mégis átvette EP-mandátumát és újabb ígéretet tett, mégpedig, hogy a Tisza Párt képviselői minden körülmények között be fognak járni a munkahelyükre, azaz az Európai Parlamentbe.
Ezt az ígéretét sem sikerült betartani, már a második ülésen sem vett részt, sőt az EP alkotmányügyi bizottságának első ülésén sem jelent meg, melynek alelnöke. Magyar lelkesedése nem lett erősebb, azóta is előszeretettel kerüli a munkahelyét, ehelyett Ukrajna uniós csatlakozása mellett kampányol, ahogy azt Manfred Weber elvárja tőle, havi mintegy nyolcmillió forintos fizetését pedig zokszó nélkül zsebre vágja.
A pénz mozgatja a Momentumot
Az Európai Parlamentből 2024-ben kiszorult Momentum az elmúlt év legnagyobb politikai vesztese, így nem csoda, hogy a liberális párt is új stratégiát választott a túlélés reményében. Először az utcai botránypolitizálást vitték be az Országházba, amiért két képviselőjüket 12, három képviselőjüket pedig hat ülésnapra kitiltották, ötük fizetését pedig összesen mintegy 45 millió forinttal csökkentette a T. Ház.
Külföldi támogatók, fizetés és szavazói támogatottság híján új ötlettel rukkolt elő Fekete-Győr András, aki azt javasolta a Momentumnak, hogy egyáltalán ne induljanak el 2026-ban. A jogerősen elítélt, és emiatt csaknem parlamenti mandátumától is megfosztott Fekete-Győr azzal érvelt, hogy a Momentum már nem erősítené, hanem gyengítené az esélyt a politikai változásra.
A párt elnöksége előzetesen támogatja Fekete-Győr kezdeményezését, végső döntést azonban majd a tagság hoz júniusban. A dolog érdekessége, hogy a tízfős frakcióból egyedül Orosz Anna volt az, aki vissza is adta parlamenti mandátumát, egyértelművé téve, semmilyen formában nem indul újra 2026-ban.
A többiek közül Gelencsér Ferenc, Hajnal Miklós és Tóth Endre ugyan közölte, hogy távol maradnak a következő választáson, de azért a fizetésüket a következő 11 hónapban is gond nélkül felveszik.
Tompos Márton pártelnöknek viszont esze ágában sincs visszavonulót fújni, sőt visszalépés helyett a Tisza támogatását várja. Mindez nem meglepő, hiszen a Momentum után Magyar Péter lett Brüsszel új üdvöskéje, a külföldi partnerek sem a liberálisokban látják már a jövőt, ezért a momentumosok elkezdik elhagyni a süllyedő hajót a személyes politikai és anyagi túlélés reményében.
Borítókép: Dobrev Klára és árnyékkormánya (Forrás: Facebook)
