A hiányos jogi szabályozás miatt jelenleg nem minden esetben érvényesülhet annak az állampolgárnak a tényleges akarata, aki befizetett adójának egy részét közhasznú feladatokat is ellátó szervezetek számára ajánlja fel – állapította meg az om-budsman.
Így most az alkotmányos jogokkal összefüggésben fennáll a sérelem közvetlen veszélye, mind az adójuk egy százalékát felajánló állampolgárok, mind a kedvezményezett szervezetek, mind pedig a ténylegesen támogatni kívánt személyek tekintetében – szögezte le.
Lenkovics Barnabás e tekintetben példaértékűnek nevezte a Gyermekrák Alapítvány ügyét. Emlékezetes, hogy idén májusban a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletével zárult az alapítvány és az APEH között húzódó többéves jogvita a személyi jövedelemadó egy százalékának felhasználása körül. Az alapítvány a törvény előírásaival ellentétben nem teljesítette azt a feltételt, hogy a felajánlások gyűjtése előtt már legalább három évig működnie kell. Ez kihatott a teljesen vétlen
adózóra és a támogatni kívánt betegekre is, meghiúsítva ezzel több alkotmányos joguk érvényesülését – mutat rá Lenkovics Barnabás.
Ezt a problémát – véleménye szerint – úgy lehet megoldani, ha az adományozó egyoldalú jognyilatkozatát feltételtől, illetőleg időhatározástól függő juttatásnak minősítik, és amikor a kedvezményezett szervezet a törvényi feltételeknek megfelel, illetőleg az egy- vagy hároméves időtartam letelik, akkor megkaphatja és az alapszabályának megfelelően felhasználhatja a felajánlott összeget. Az említett feltétel, illetve időpont bekövetkeztéig pedig az APEH „rendhagyó letétként”, készentartási kötelezettség mellett használhatná az összeget.
origo.hu
Elképesztően drága zsírleszívás: Ruszin-Szendi egy magánklinikáról hívott segítséget
