Mi indokolta a Széchenyi-terv megalkotását, a támogatások ilyen koncentrált formájú összevonását?
– A Széchenyi-terv – amelyet 2001. január 15-én hirdettünk meg – olyan átfogó program, az újkori magyar történelemben olyan egyedülálló kezdeményezés, amelynek részeként a kormány a gazdaság szereplőivel együttműködve tesz lépéseket a gazdaság fejlesztésére. Tulajdonképpen a gazdaságépítéshez szükséges állami intézkedéseket fogja egységes keretbe, az addigi szerteágazó kezdeményezéseket, támogatásokat, pályázatokat, programokat egyesíti. A terv nagy előnye, hogy nem egy szigorúan előre meghatározott és változtathatatlannak tartott elképzelés, hanem az évközben felmerült igényekhez igazodva újabb lehetőségekkel bővülő pályázati rendszer. Amikor azt tapasztaltuk, hogy további programokra van igény, akkor kibővítettük a pályázatokat; amikor azt érzékeltük, hogy kevés a támogatás, megemeltük az igénybe vehető összegeket. Ezzel együtt módosítottuk az eljárási szabályokat, könnyítettük a pályázati feltételeket, egyszerűsítettük a közbeszerzési eljárást, hogy a kisvállalkozók számára is elérhetővé váljon. A minisztérium első éves összegzése szerint a Széchenyi-terv ma már átfogja az ország egész területét, minden harmadik településen új beruházás, fejlesztés valósul meg. A támogatások csaknem kétharmadát a vállalkozások, egyharmadát pedig az önkormányzatok pályázatai nyerték. A tervvel olyan nagy és országos jelentőségű húzóprogramok erősödtek meg, mint a lakásépítések, a vállalkozáserősítések és az iparipark-fejlesztési pályázatok, valamint a turizmusfejlesztés, ezen belül is az egészségturizmus.
– Hány pályázat érkezett be az eltelt egy év alatt?
– A Széchenyi-terv sikerét jelzi, hogy több mint 13 600 pályázat érkezett, 160 milliárd forint támogatási igénnyel. Az eddig elbírált 9400 pályázat közül 7300, vagyis több mint háromnegyednyi kapott támogatást. A megítélt 94,2 milliárd forint segítségével csaknem 387 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg. Legalább ennyire lényeges az is, hogy a támogatott beruházások révén 29 ezer új munkahely létesül. A beérkezett pályázatok 84 százaléka vidéki, a nyertesek 14 százaléka budapesti. Tavaly a vállalkozáserősítéshez kapcsolódó pályázatoknál 31 milliárd, a turizmusfejlesztési pályázatoknál 30 milliárd, a bérlakásprogramnál 23 milliárd forint állami támogatás valósult meg. Korábban a GM külön forrással nem támogatta a regionális gazdaságfejlesztést, ám a Széchenyi-tervben már négymilliárd forint, az energiatakarékosságra és az aktív foglalkoztatási programokra pedig egyaránt körülbelül három-hárommilliárd forint jutott. A támogatások hatvan százalékát (56 milliárd forint) a vállalkozások által benyújtott pályázatok nyerték, ennek segítségével több mint 310 milliárd forintnyi fejlesztés jön létre. A támogatások fennmaradó része az önkormányzatokhoz került.
– Hosszú évek óta most először nyílt lehetőség állami támogatással bérlakások építésére. Mekkora változást jelentett a lakáspiacon a Széchenyi-terv?
– Magyarországon legalább 15 éve egyáltalán nem épültek bérlakások, ezért mindenképpen áttörésként értékelhető a kormány lakásépítési programja. A pályázók 2000-ben és tavaly már a Széchenyi-tervvel több mint 32 milliárd forint viszsza nem térítendő támogatásban részesültek. Az önkormányzatok és egyházak saját részével együtt így összesen 46 milliárd forint értékben több mint hétezer bérlakás kialakítása vált lehetővé, az ország mintegy 250 településén. Ez a lakásmennyiség egy Tapolca nagyságú városnak felel meg. A program tavaly új elemekkel bővült, és ma már a szociális és a költségelvű bérlakások építése mellett pályázni lehet a fiatalok részére épülő garzonházak, idősek otthona és nyugdíjasházak építésére is. Ehhez kapcsolódik, hogy a lakásporgram kamattámogatásai révén az építési hitelek állománya több mint 130 milliárd forinttal emelkedett, a jelzáloglavelek kamattámogatásával nyújtott hitelek öszszege az elmúlt évben 23 milliárd forintra nőtt. Tavaly szeptember végéig 14 ezer új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, és 34 ezer lakás építése kezdődött el. A felépített lakások száma ötven százalékkal, az új építési engedélyek száma tíz százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Itt kell említeni az energiatakarékossági pályázatokat is, hiszen a legtöbb nyertes pályázatot az energiatakarékossági programban hirdettük ki. A több ezer lakás nyílászárócseréjével, a fűtéskorszerűsítésekkel, az utólagos hőszigetelésekkel annyi energiát sikerült országos szinten megtakarítani, amely elegendő egy Szolnok méretű, 28 ezer lakosú város egész évi energiaellátására.
– Milyen hatékonysággal valósulnak meg az állami támogatások?
– A központi támogatások minden forintja közvetlenül és átlagosan négy forint önkormányzati és vállalkozói forrást mozdít meg. Ennél azonban lényegesebb, hogy a helyi vállalkozóknak munkalehetőséget teremtenek a nyertes pályázatok, például az építkezéseknél, a turisztikai fejlesztéseknél, de a vállalkozáserősítő intézkedések hatásainál is érezhető a foglalkoztatás bővülése. Összességében 29 ezer új munkahely létesült a megítélt támogatások révén. A vállalkozások fejlődését segítette, hogy a versenyképes beruházások támogatására kiírt pályázat részeként 249 fejlesztéshez nyújtottunk 17,2 milliárd forint támogatást, ami csaknem 180 milliárd forintnyi új beruházás létrejöttét segítette elő, és csak ezzel a programmal 15 ezer új munkahelyet sikerült létesíteni. A támogatások több mint felét a kis- és közepes vállalkozások kapták.
– Elemzők szerint a leggyorsabban megtérülő befektetés az idegenforgalom támogatása. Erre a területre mennyit áldozott a minisztérium?
– Kétségtelen, hogy a harmadik évezred egyik kiemelt húzóágazatának számít az idegenforgalom. Magyarországon a turizmusból származó bevételek meghaladták az energiahordozók importjára fordított kiadást, vagyis hihetetlen gazdasági jelentőséggel bír az ágazat fejlesztése. Éppen ezért a turizmusfejlesztési programokra az elmúlt évben több mint harmincmilliárd forint támogatást hagyott jóvá a tárca. A program fontos eredménye, hogy az ország valamennyi kistérségében összesen több mint 450, vagyis minden hetedik településen indult turisztikai fejlesztés. Tavaly a támogatások elsősorban a már ismert fürdőközpontokhoz kapcsolódtak, azok továbbfejlesztését, korszerűsítését segítve. Az idén indult második lépcsőben egyre inkább a kevésbé bevezetett helyszínek kerülnek előtérbe. A Széchenyi-tervben kiemelten figyelünk a kulturális turizmus fejlesztésére is, így a várrekonstrukció részeként kilenc vár kapott több mint egymilliárd forintos támogatást. E projekt méretét jelzi, hogy ezek a várak évente kétmillió látogatót vonzanak.
– Az idei évre milyen hatása lesz a Széchenyi-tervnek?
– Nagyon lényeges, hogy a pályázatokban foglalt beruházások, fejlesztések nagy része az idei évben fog megvalósulni, jelentős gazdaságélénkülést eredményezve. A Széchenyi-terv pályázataira ezzel együtt az idén több támogatás jut, mint tavaly, elsősorban a zárszámadási törvény elfogadásának köszönhetően, hiszen az Országgyűlés decemberi döntése értelmében további 25 milliárd forint csoportosítható át.
Glattfelder Béla. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen agrármérnökként diplomázott 1992-ben. Az első szabadon választott országgyűlésbe 1990-ben a legfiatalabb képviselőként jutott be. 1994-ben az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben hazánk európai uniós csatlakozásának kérdéseivel foglalkozott. 1998-ban lett az EU-integrációs ügyek bizottságának alelnöke és a jövedéki tanács elnöke. Ugyanebben az évben Budapest XVI. kerületének országgyűlési képviselőjévé választották. 2000 februárjától a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára.
iskolakezdés
Könnyebb lehet idén az iskolakezdés
