Kevesen tudják, de Európa civilizációs bölcsője egyben a magyarok egyik legkedvesebb üdülőhelye

Az ötezer éves minószi civilizáció leletei, romjai és emlékei e hatalmas görög sziget csodálatos atmoszférájának valódi drágakövei. Kréta igazi földi paradicsom, de emellett a múltja teszi különösen érdekessé.

2025. 07. 25. 5:17
A knósszoszi palota a minószi kultúra központja volt, és egyben a legfontosabb régészeti helyszín Krétán Forrás: A szerző felvétele
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kréta szigete a magyar turisták egyik legkedveltebb nyaralási úti célja. Nem csodálkozunk rajta, hiszen még görögországi viszonylatban is csodálatos strandokkal büszkélkedhet (ilyen Balos, Elafonissi és Preveli), sőt délen a Líbiai-tenger mossa partjait, amelynek tisztasága és sótartalma szinte páratlan. Ám a fürdésen kívül bőven akad kulturális programlehetőség is, főleg ha szándékunkban áll megismerni Európa több mint ötezer évesnek mondott kulturális bölcsőjét, az ősi minószi civilizációt.

Kréta
A Kréta szigetén talált phaisztoszi korongot tartják a bronzkori minószi kultúra legfontosabb leletének (A szerző felvétele)

A Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigetét nem javasolt egy nyaralás során bejárni, hiszen hatalmas. Mi immár másodjára tértünk ide vissza, a tavalyi csodás élmények után ugyanarra a településre, ahol már régi ismerősként köszöntöttek minket a vendégszerető görögök. Évek óta járunk Görögországba, és mindig a szigeteire. Több helyszín a szívünkhöz nőtt már, így Rodosz, Zákinthosz és Kárpáthosz is. Azonban a kisebb szigetekhez képest Kréta jóval nagyobb léptékű.

Rethymnoi utcakép (A szerző felvétele)

Kréta minden része tartogat érdekes látnivalókat

Szálláshelyünk a sziget északi partján található Rethymno kikötővárosában volt, amely Chaniától és a fővárostól, Herakliontól körülbelül azonos távolságra fekszik. 

Már Rethymno is tartogat csodákat, az óváros kis szűk utcácskáival, színes velencei és török típusú házaival, hívogató tengerparti vendéglősorával, kikötőjével és helyes kis régészeti múzeumával, amely ugyan a heraklionitól méretében jócskán elmarad, de azért bőven tartogat szépségeket. 

Azonban az igazi kulturális csemegéket a knósszoszi palota és a főváros hatalmas régészeti múzeuma jelentette.

Még az idény kezdete előtt, június végén érkeztünk Krétára, így az időjárás nagyon kedvező volt arra, hogy tövéről hegyére bejárjuk a híres-neves knósszoszi palotát, vagyis ami megmaradt belőle.

A knósszoszi palota részlete (A szerző felvétele)

A minószi civilizáció Kr. e. 2700 körül, még a bronzkorban jött létre. Azt feltételezik, hogy anno a szigetet összekötötte a szárazfölddel egy földnyelv, így ezen vándorolhattak át ide az emberek. 

Ez lehetett az első fejlett civilizáció Európában, és ennek is legfontosabb központja a knósszoszi palota volt, amely az évszázadok során egy több ezer helyiségből álló épületegyüttesé, egy igazi labirintussá nőtte ki magát. Innen eredhet a Minótaurosz története is. 

A görög mitológia félig ember, félig bika alakú teremtményét a legenda szerint a palota labirintusában tartották fogva.

A knósszoszi palota makettje a heraklioni múzeumban (A szerző felvétele)

Már a helyszínen is képet kaphattunk az épület nagyságáról és az ókori építészet eme remekének fényűző termeiről, de a teljes ledöbbenés a heraklioni múzeumban felépített famakettet meglátva érkezett el. A palota három emelete rengeteg lépcsővel, oszlopos folyosókkal összekötve magasodott, a közepén nagy térrel, egyes épületrészeknél csipkézett tetővel. Az épületegyüttes több eredeti falfestményét a görögök e múzeumba menekítették, ahol egyébként nyüzsögtek a turisták. 

Az intézmény dolgozói, büszkén mutatták meg a felbecsülhetetlen értékeket. Hiszen itt található például a Kr. e. 1600-ból származó világhíres Kígyóistennő-szobor, amely korához képest is tökéletesen megőrződött az utókor számára. A minószi civilizáció miniatűrszobrászatának e remeke vélhetően a termékenység és a vadon istenét ábrázolja.

 

A Kígyóistennő-szobor (A szerző felvétele)

Az állandó tárlaton látható a máig megfejtetlen jeleket tartalmazó phaisztoszi korong is, amit a bronzkori minószi kultúra legfontosabb leletének tartanak. A tárgyon spirális formában elhelyezett jelek egy rég elfeledett nyelv emlékei, amelyek feltehetően vallási szöveget rejtenek. 

De láthatunk itt számos értékes bikafejszobrot, ókori érméket a világ minden tájáról, pecsétnyomókat, a kükladikus művészet ősi szobrocskáit, a rováshoz hasonlító minószi írás emlékeit és knósszoszi artistákat ábrázoló alkotásokat is.

 

 Valóban megéri több órát áldoznunk a heraklioni régészeti múzeumra. 

A rengeteg ókori kincs után, ha bátrak vagyunk, kóstoljuk meg az itteni hegylakók egyik jellegzetes ételét, a krétai csigát. De elautózhatunk Argiroupoli erdélyi tájra emlékeztető oázisába is, ahol a lassú tűzön sütött omlós bárányhúsból vagy pisztrángból is belakmározhatunk, mintha csak otthon lennénk.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.