Kréta szigete a magyar turisták egyik legkedveltebb nyaralási úti célja. Nem csodálkozunk rajta, hiszen még görögországi viszonylatban is csodálatos strandokkal büszkélkedhet (ilyen Balos, Elafonissi és Preveli), sőt délen a Líbiai-tenger mossa partjait, amelynek tisztasága és sótartalma szinte páratlan. Ám a fürdésen kívül bőven akad kulturális programlehetőség is, főleg ha szándékunkban áll megismerni Európa több mint ötezer évesnek mondott kulturális bölcsőjét, az ősi minószi civilizációt.

A Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigetét nem javasolt egy nyaralás során bejárni, hiszen hatalmas. Mi immár másodjára tértünk ide vissza, a tavalyi csodás élmények után ugyanarra a településre, ahol már régi ismerősként köszöntöttek minket a vendégszerető görögök. Évek óta járunk Görögországba, és mindig a szigeteire. Több helyszín a szívünkhöz nőtt már, így Rodosz, Zákinthosz és Kárpáthosz is. Azonban a kisebb szigetekhez képest Kréta jóval nagyobb léptékű.

Kréta minden része tartogat érdekes látnivalókat
Szálláshelyünk a sziget északi partján található Rethymno kikötővárosában volt, amely Chaniától és a fővárostól, Herakliontól körülbelül azonos távolságra fekszik.
Már Rethymno is tartogat csodákat, az óváros kis szűk utcácskáival, színes velencei és török típusú házaival, hívogató tengerparti vendéglősorával, kikötőjével és helyes kis régészeti múzeumával, amely ugyan a heraklionitól méretében jócskán elmarad, de azért bőven tartogat szépségeket.
Azonban az igazi kulturális csemegéket a knósszoszi palota és a főváros hatalmas régészeti múzeuma jelentette.
Még az idény kezdete előtt, június végén érkeztünk Krétára, így az időjárás nagyon kedvező volt arra, hogy tövéről hegyére bejárjuk a híres-neves knósszoszi palotát, vagyis ami megmaradt belőle.

A minószi civilizáció Kr. e. 2700 körül, még a bronzkorban jött létre. Azt feltételezik, hogy anno a szigetet összekötötte a szárazfölddel egy földnyelv, így ezen vándorolhattak át ide az emberek.
Ez lehetett az első fejlett civilizáció Európában, és ennek is legfontosabb központja a knósszoszi palota volt, amely az évszázadok során egy több ezer helyiségből álló épületegyüttesé, egy igazi labirintussá nőtte ki magát. Innen eredhet a Minótaurosz története is.
A görög mitológia félig ember, félig bika alakú teremtményét a legenda szerint a palota labirintusában tartották fogva.