Noha nyár végéig az időjárás jelentős kihívást okozott az ágazatnak (az aszály miatt például idén a dunántúli völgyzárógátas tómedrek 15-20 százalékát nem tudták vízzel feltölteni), a meleg ősz kedvezett a termelőknek. „A magasabb hőmérsékletet tartó vízben a pontyok a szokásosnál hetekkel tovább táplálkoztak, így nagyobbra nőttek, egy háromkilós példány pedig a konyhában jóval értékesebb alapanyag, mint két másfél kilós” – mondta az Agroinformnak Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnökségi tagja.
A szakértő szerint a lakosság 80 százalékának karácsonyi asztalán idén is jelen lesz a hal, ennek köszönhetően az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik. A magyar haltermelők mind pontyból, mind harcsából és busából képesek bőven fedezni a hazai keresletet. A lehalászás a következő hetekben folyamatos lesz, így már december első napjaitól meg lehet vásárolni a karácsonyi halat – a néhány hetes fagyasztás nem rontja a hal minőségét.
A hazai halfogyasztásban még bőven van tér a fejlődésre: az évi 6,5-7 kilogramm/fő fogyasztás kevesebb, mint harmada az EU átlagának.
Ráadásul ennek a mennyiségnek mindössze negyedét termelik itthoni tavakban, a többi külföldről, jobbára tengerekből származó importtermék. A fogyasztás felfutása az évközi, rendszeres halfogyasztási szokások megerősítésétől remélhető, amire különösen a 40 év alatti lakosság körében mutatkozik nyitottság.
Magyarországon jelenleg a mintegy 26 ezer hektárnyi vízterület közel háromnegyedén pontyot termelnek. Mind a belföldi igények, mind az exportlehetőségek szükségessé teszik a ponty egyeduralkodó szerepének csökkentését a ragadozó halak (szürke harcsa, csuka, süllő) javára.
Ez egy fokozatos átállást feltételez a következő években, aminek azonban gátat szab a klímaváltozás is: a túlzottan felmelegedő tavakban kevesebb az oldott oxigén, viszont például a süllő oxigénigénye négyszer akkora, mint a pontyé
– magyarázza Németh István.
Versenyhátrányt jelent ugyanakkor az exportpiacokon, hogy míg Magyarországon az ökológiai károk után járó kompenzáció mértéke 100 euró/hektár, a közeli országokban (Csehország, Horvátország, Lengyelország) ez a támogatás messze meghaladja a hazai szintet. Ezért is van nagy jelentősége a belföldi értékesítésnek, különösen a karácsonyi csúcsszezonban. Annak ellenére azonban, hogy
- a takarmány,
- a munkaerő,
- valamint az alap- és üzemanyagok is drágulnak, a haltermelők kénytelenek a tavalyi áron szállítani.
Amennyiben a kereskedelmi láncok a tavalyi árréseket alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinteken juthatnak majd hozzá az ünnepi halhoz. Ez az élőponty esetében kilogrammonként 2000 forint, a szeletelt ponty esetében 4000 forint körüli árat jelent. Az afrikai harcsát filézve 4500, míg a szürke harcsát 8000 forint körüli összegért lehet majd megvásárolni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!