A ligeti Vajdahunyad vára

Több mint száz esztendeje, a millennium idején ideiglenes épületek voltak itt, aztán néhány évvel később fölépült a Vár. A rendszerváltozás után a szocializmus szellemét árulták a kapuban, üres, de zárt konzervdobozban. Volt mellette orosz tányérsapka és rohamsisak, különböző méretű Lenin-szobrocskák, vörös csillag és gótika. Disszonáns kavalkád.

Sokat megélt már a Vajdahunyadvár – itt is, ott is. Budapesten és Vajdahunyadon egyaránt. Melyik is az igazi nekünk? Varázsa mindkettőnek erős. Különös hely a budapesti, abban a nagy építkező korszakban született, mely rányomja bélyegét a Duna bal partjára, egészen a panelekig.
A XIX. század gyümölcse ez is, mint ahogy a Lánchíd, a Parlament és a László-kórház. Meg még sok egyéb. Csakhogy ez a különös hely alig-alig nevezhető funkcionálisnak, hacsak nem számoljuk a Mezőgazdasági Múzeumot (meg a hol nyitva, hol zárva lévő éttermet az oldalában). Itt, a Városligeti-tó Széchenyi-szigetén nemigen találunk tetemesebb haszonnal kecsegtető épületet. Márpedig az aranyködbe burkolózó hosszú XIX. század vége a magyar vadkapitalizmus virágkora volt, a gründolók, a magánzók és a panamisták paradicsoma, ahol bizony még – igaz, hogy csak egyszer, de – egy miniszterelnök is lemondott, mert bebizonyosodott, hogy egy banktól több millió koronát vett fel választási célokra.
A honfoglalás ezeréves évfordulójának építkezésein született a Vajdahunyadvár is, azaz egy kissé később, mivel Alpár Ignác ugyan még 1896-ban nyerte meg azt a pályázatot, melynek egyik feltétele volt, hogy az összes magyarországi építészeti stílust fölvonultató épület szülessen a Városligeti-tó Széchenyi-szigetén, de az ideiglenes létesítmény után a ma is látható épület csak 1904-ben készült el.
S hogy miért hívják Vajdahunyadvárnak? A tóra néző oldalon, négy konzolon nyugvó lodzsa az erdélyi Vajdahunyad – egyébként szintén a múlt században felújított, átépített – várát idézi. Nem ez az egyetlen stílus és nem ez az egyetlen épület, melyet a szigeten találunk. A jáki kápolna a Vas megyei bencés apátsági templomot, a múzeum főépülete a keszthelyi Festetics-kastélyt idézi. Azaz a pályázati kiírásnak megfelelően megtaláljuk a román és a barokk stílus épületeit. (A reneszánsz szerényen bújik meg a barokk és a gótikus épületek között.) Egykor nem ez volt az egyetlen historizáló épületcsoport a ligetben. A millenniumi ünnepségek közkedvelt szórakozóhelye, az Ősbudavárnak hívott „szórakoztató-központ” törökfürdő-imitációja mellett gótikus házak álltak, és néhány évig igen duhaj éjszakáknak lehettek tanúi a tán még József nádor ültette platánok. Ahogy az ezredéves kiállítás ünnepséghullámai elcsitultak, lassan a liget is elcsendesült. Az Ősbudavára helyén megnyílt az Angolpark, a duhajok már máshol keresték a mulatságot, de a Széchenyi-szigetre tervezett épületet befejezték.
A város legnagyobb parkjában csöndesen bújik meg a vár. A ligeti élet máshol vibrál. Télen a korcsolyapályán, nyáron az előszobának is tekinthető Hősök terén.