Vidrakölykök búcsúja az állatkerttől

A Fővárosi Állat- és Növénykertben felnevelt két vidrakölyköt indított útjára tegnap Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke, Gera Pál, az Alapítvány a Vidrákért elnöke, valamint Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója. Az állatokat még tegnap szabadon engedték a Nagykörű melletti Tisza-holtágon. Az esemény kapcsán a bizottsági elnök ismét szorgalmazta egy úgynevezett zöldkommandó felállítását.

Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél fogva gazdag természeti kincsekben. Ezt a csatlakozási tárgyalásokon az Európai Unió szakemberei is többször kiemelték – jegyezte meg a Magyar Nemzet kérdésére Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke.
Az ország területének jelenleg kilenc százaléka áll természetvédelem alatt. Az elkövetkezendő időszakban több területet kell megvásárolni az állam számára, és ezeket az élőhelyeket védelem alá kell helyezni. Hiába védett azonban egy terület, ha nem megfelelően kezelik, akkor elpusztulnak a megóvni szándékozott élőlények – mutatott rá Illés.
Helytelenítem azt a gyakorlatot, amely szerint a vidrákat kilőhetik a magán-halastavakban, még akkor is, ha károkat okoznak. A magam részéről inkább a kieső gazdasági haszon részbeni vagy akár teljes kompenzációját tartom jó megoldásnak, ezért azt szorgalmazom, hogy a jövőben a nem magánkézben lévő halastavakat – például a Hortobágyi Nemzeti Park területén – vonják természetvédelem alá.
Az elkövetkezendő négy évben legalább kétszáz fővel növelni kell a természetvédelmi őrszolgálat létszámát. Az állami természetvédelmi szervezeteknél dolgozók sincsenek elegen, ott legalább ötszáz ember hiányzik. Szükség lenne az úgynevezett „zöldkommandó” felállítására is. A mozgó laboratóriumokkal és egyéb eszközökkel ellátandó szervezet hatósági jogkörrel bírna, tagjainak fegyverviselési engedéllye is lenne, hogy azonnali hatállyal intézkedhessenek – jelezte a terveket Illés.
Az összes fennálló probléma megoldásához az éves nemzeti össztermék körülbelül egynegyedét lenne szükséges a természetvédelemre költeni. Az ezen a területen illetékes minisztériumok jelenleg 159 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A KÖM költségvetése 59 milliárd forint, amelyből a természetvédelmi beruházásokra 30-35 milliárd forint jut. Illés Zoltán szerint a pillanatnyilag rendelkezésre álló összeg kétszeresére, háromszorosára lenne szükség évente.
A szabadon bocsátott két vidrasüvölvényt elpusztult anyjuk mellől egy varsából menekítette ki tavaly ősszel egy arra járó gazda. A kölykök a fővárosi állatkertben nőttek fel, ám elérkezett az ideje, hogy visszatérjenek természetes élőhelyükre – hangzott el a budapesti sajtótájékoztatón.
– Az európai vidra egyike a világ legveszélyeztetettebb emlős ragadozóinak. Hazánkban 1974-től fokozottan védett, amely hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország ma Európa egyik legnagyobb vidrapopulációjával büszkélkedhet – mutatott rá Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Az állatkert arra törekszik, hogy minél hatékonyabban részt vegyen a veszélyeztetett fajok megmentéséért kifejtett munkában – hangsúlyozta Persányi –, ezért befogadjuk és ápoljuk a betegen, illetve árván talált példányokat. A munka komoly eredményének számít, hogy sikerült megoldani a vidrák zárt térben történő szaporítását, miközben lehetőség nyílik a faj szaporodásbiológiájának kutatására is.
A fővárosi állatkert az elmúlt években húsz mentett vidrát fogadott be. A legtöbb esetben a gondozás sikeres volt, így az ápoltak visszatérhettek természetes élőhelyükre – mutatott rá Gera Pál, az Alapítvány a Vidrákért elnöke.