Júniusi promontori búcsú

A budafoki Péter-Pál utca helytörténeti érdekességei mellett hagyományairól is híres. A XIX. század elejétől ugyanis minden év júniusában, Péter és Pál napján nagyszabású ünnepet rendeztek a helyiek, amelynek különlegessége volt, hogy a reménybeli vőlegényt vagy menyasszonyt ekkor mutatta be kedvese családjának, sikere esetén a szüreti munkák végeztével magát a menyegzőt is megtarthatták.

Gazsó Rita
2002. 06. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Promontor legrégibb része, a Péter-Pál utca számos hagyományáról is ismert. Legkedveltebb közülük a Péter-Pál napi és a Lipót-napi búcsú volt, de ide tartoznak a szőlők kipusztulásáig minden évben megrendezett szüreti mulatságok és az egyházi ünnepségek, így az úrnapi körmenet és a protestáns rendezvények. A Péter-Pál napi búcsút a kápolna felszentelése után néhány évtizeddel, a XIX. század elején indították el a helyiek. Mivel a novemberi időjárás általában nem kedvezett az addig egyedül Lipót-napon rendezett szabadtéri ünnepnek, a leleményes helyiek kitalálták mellé a Péter-Pál napi búcsút. Ezen a napon ugyanis szinte minden évben verőfényes az idő. Június 29-én – akár hétköznapra, akár hét végére esett – minden évben munkaszünetet tartottak. Ilyenkor meghívták az innen elszármazottakat és a betelepülők rokonságát vendégségbe.
Az ünnepség reggel 7-8 körül a Péter-Pál-kápolnában rendezett szentmisével kezdődött. Utána a házigazdák kikísérték vendégeiket a szőlőbe és a gyümölcsösökbe, megnézték a termés kilátásait, majd megkóstolták az előző évek borait. A gyermekekkel ezalatt négy-öt tizenöt éves lány foglalkozott. Délben elfogyasztották az ünnepi ebédet, délután pedig a kápolna és a Czuba-kastély közötti területen utcabál kezdődött. Az ünneplőket fúvós- és sramlizenekarok szórakoztatták, emellett kitelepült bódékból a búcsúkban szokásos édességeket, ruhákat árusítottak. Este tízig, de legkésőbb tizenkettőig tartott a zene és a tánc, másnap ugyanis mindenkit várt a munka. Kétnapos csak akkor volt a búcsú, ha Péter-Pál napja szombatra esett, ilyenkor természetesen itt aludtak a vendégek. A Péter-Pál-búcsúhoz érdekes szokás is kötődött. Ilyenkor mutatták be a jövendőbelinek szánt menyasszonyokat és vőlegényeket is a családnak, amelyet kedvező fogadtatás esetén a szüreti munkák végén az esküvő követhetett.
A Péter-Pál-búcsú az 1900-as évek elején némileg átalakult. A tízes-húszas évekre egyre több bódé, mutatványos települt ki a rendezvényre. A második világháború idején szünetelt a búcsú, amit 1952-ben megpróbáltak újjáéleszteni. Az új rendszer azonban többé nem adott rá engedélyt, így szakadt meg hosszú időre az évszázados hagyomány.
Lelkes lokálpatrióták három éve hozták létre a Péter-Pál utca és Környéke Polgári Kört. A társaság a patinás utca építészeti értékeinek és hagyományainak megőrzése mellett a régi és az új lakókat kívánja egységbe kovácsolni. Három évvel ezelőtt határozták el, hogy bizonyos elemeket átvéve felelevenítik a régi Péter-Pál napokat is. Így a búcsú reggelén a Vöröskúttól induló fúvószenekar ébreszti az utca népét, amit kilenc órakor ökumenikus istentisztelet követ. A kulturális programok tíz órakor kezdődnek, amelyben zenei, irodalmi előadások váltják egymást, sőt az érdeklődők évente újabb helytörténeti érdekességeket hallgathatnak meg az utca életéről. A déli órákban a borpincéiről híres utca lakói és vendégei, a régi hagyományokat felelevenítendő, borkóstolóval egybekötött bemutatón vesznek részt, a délutáni órák pedig ismét a mulatságé.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.