Foxley-hadművelet: a brit titkosszolgálat akciója Hitler ellen

1944 nyarán a brit hírszerzés merész tervet szőtt, megölni Hitlert, hogy véget vessenek a háborúnak. A Foxley-hadművelet részletei lebilincselő betekintést nyújtanak a Führer körüli szigorú biztonsági intézkedésekbe és a meghiúsult merényletbe.

Hitler és egyik leghűségesebb híve, Joseph Goebbels a Berghofban Fotó: AFP

A Foxley-tervet a brit hadvezetésen belül is vitatták. R. H. Thornley alezredes élesen ellenezte. 

Úgy vélte, Hitler halála csak erősítené a náci mítoszt, és a németek vértanúként tekintenének rá. 

Mások, például Sir Hastings Ismay, Churchill katonai tanácsadója, egyetértettek abban, hogy a terv fölösleges, bár más okból, ők úgy vélték stratégiai szempontból Hitler katonai hibái hasznosak voltak a szövetségesek számára. Végül a terv sosem valósult meg. Mire a brit és szovjet csapatok elfoglalták Berlint, Hitler már a föld alatti bunkerben volt, és április 30-án öngyilkosságot követett el.

A brit miniszterelnök, Churchill is tudott a tervről     Forrás:  Wikimedia Commons/Imperial War Museum

A Führer halálát övező homály a szovjetek titkolózása miatt sokáig élt. Sztálin hallgatásba burkolózott, sőt kifejezetten ösztönözte a találgatásokat, hogy Hitler esetleg Spanyolországba vagy Argentínába szökött. 

Az évek során sokan látták Hitlert a világ különböző pontjain – de ezek mind hamis nyomok voltak.

A valóság, hogy Hitler a berlini bunkerben 1945. április 30-án, feleségével együt, öngyilkos lett. Maradványait a szovjetek találták meg, azonosították a fogai alapján, majd eltemették.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.