Álföldrengés Szabolcsban

Nem kizárt, hogy a Nyírség sokkal földrengésveszélyesebb zóna, mint ahogyan azt korábban feltételezték a geológusok. Ezt látszik megerősíteni az a méréssorozat, amelynek robbantásait Pátrohán és Aranyosapátiban érzékelni lehetett a hét végén.

Pátroha polgármestere, Tóth Sándor szombat éjjel fél tizenegy körül hatalmas dörejt észlelt, illetve rezgett a lába alatt a föld. Először azt gondolta, hogy egy gázpalack robbant fel valahol a közelben, de miután semmi ilyen nem történt, illetve mások is hasonlót érzékeltek a község legülönbözőbb pontjain, azt feltételezték, hogy földrengés lehetett.
Amint azt Bodoky Tamás, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet igazgatója elmondta: a hétvégén nem volt valódi földrengés a Nyírségben, robbantást alkalmazó földtani kutatásokra viszont sor került. Az intézet munkatársai a földkéreg felső rétegét – a litoszférát – vizsgálják ilyen módszerrel egy nemzetközi program keretében. A vizsgálatok célja, hogy bemérjék, az adott terület mennyire földrengés- veszélyes, információt nyerjenek ásványkincsekről, és arról, az adott földkéreg milyen mozgásokat végez. Ez utóbbi adatsor az árvízi védekezéshez is szolgál hasznos ismeretekkel. A szabolcsi mérések eredményeiről korai lenne biztosat mondani, de annyi már most is állítható, hogy a Nyírségben 6 kilométer mélységben a Kárpátok talapzata húzódik. E feltételezés, ha igaznak bizonyul, némiképp megváltoztatja Szabolcs földtani térképét: a fiatal lánchegység ugyanis sokkal kevésbé földrengésbiztos, mint az idősebb geológiai képződmények.
Arra, hogy a robbantások keltette rezgéseket és zajokat a lakosság is érzékelje, mind ez idáig nem volt példa – hangsúlyozta Bodoky Tamás. A pátrohai és aranyosapáti zajjelenségnek az igazgató szerint valószínűleg az volt az oka, hogy korán, fél tizenegy körül végezték a robbantásokat.
Mai ismereteink szerint Budapest déli körzete Magyarország legveszélyeztetettebb területe – tudtuk meg Horváth Ferenc geofizikustól. A legnagyobb – a Richter-skála szerinti 5,6-os erősségű – földrengést is a főváros közelében, Dunaharasztiban mérték 1956-ban. A geofizikus szerint Magyarországon sehol nem kell katasztrofális hatású földrengéstől tartani, arra viszont célszerű lenne figyelni – összhangban a litoszférakutatások eredményeivel –, hogy melyik területen kell kötelezővé tenni a földrengésbiztos építkezést.