Duray szigorú átvilágítást sürget

Duray Miklós szerint nem lehet a státustörvényt úgy módosítani, hogy megfeleljen a Kovács László magyar külügyminiszter által megfogalmazott valamennyi kritériumnak: vagyis eredeti célját megőrizve összhangban legyen Magyarország és a határon túli magyarok érdekeivel, a szomszéd országok kormányainak elvárásaival és az Európai Unió normáival. A szlovákiai magyar politikus úgy látja, arról, hogy egyáltalán szükséges-e a törvény módosítása, az Állandó Magyar Értekezletnek kellene döntést hozni.

A Szlovákiai Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelenlegi magyar kormány prominensei, köztük Kovács László már külügyminiszteri beiktatása előtt kijelentette: a státustörvény módosítása ügyében mérvadónak tekinti a szomszédos országok, így a román kormány véleményét. Különösen visszatetsző, hogy az első megnyilvánulások még a román elvárásokon is túlmutattak, miközben ugyanis Adrian Nastase kormányfő azt hangoztatta, hogy nem kell a kedvezménytörvényt felülvizsgálni, magyar oldalon arról beszéltek, hogy a jószomszédi kapcsolatok miatt a felülvizsgálat szükséges lehet.
Duray Miklós szerint ha egyáltalán szükséges a státustörvény módosítása, akkor az csak a Velencei Bizottság jelentése alapján képzelhető el. Fontos kérdés például az ajánló szervezetek ügye: míg a törvény ezt a határon túli magyar szervezetek hatáskörébe utalja, addig a végrehajtási rendelet a konzulátusok hatáskörébe „telepíti” át az ajánlásokat. Ezt a módosítást valóban praktikus, sőt feltétlenül szükséges a törvénybe átvezetni. Az viszont erősen kérdéses, hogy elképzelhető olyan módosítás, amelyben a szomszédos kormányok elvárásai és a törvény alapvető céljai összhangban lennének.
A szociálliberális koalíciónak a határon túli magyarok érdekeit a szomszédos kormányok elvárásai mögé utasító megnyilvánulásai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisebbségben élő közösségek félelemmel tekintettek a választások elé és most fenntartásokkal figyelik a kormányzat ténykedését. Teljesen természetes ugyanis, hogy az anyaországon kívül élő magyarság azokban a kormányokban bízik, amelyek szem előtt tartják az ő érdekeit. Ezért volt igen népszerű az Antall-kormány s még annál is kedveltebb az Orbán-komány. Duray elmondta, a Fidesz, illetve Orbán Viktor volt miniszterelnök által fémjelzett április 13-i Kossuth téri megmozdulás a nemzet életében hasonló jelentőséggel bírt, mint 1848. március 15. vagy 1956. október 23. Éppen ezért hasonló esetben most is ugyanúgy ott lenne a Kossuth téren, és minden ott elmondott gondolatát ma is vállalni tudja.
A határon túli magyarság bizalmatlanságát és illúzióvesztését csak fokozza a Medgyessy-botrány, amelynek kapcsán Duray a szigorú ügynöktörvény megalkotásának szükségességét hangsúlyozta. Amint arra a politikus rámutatott: az egységes Csehszlovákia parlamentjében a kilencvenes évek legelején megalkották az átvilágítási törvényt, amelynek értelmében a D–209-hez hasonló beosztásban működő személyek semmiféle vezető tisztséget nem tölthetnek be. Duray szerint jellemző, hogy Csehországban a törvény ma is hatályban van, Szlovákiában viszont soha nem lehetett érvényesíteni, így az egész ottani közélet tele van ügynökökkel. Nincs ez másképpen Duray szerint Magyarországon sem, ahol a valamikori nómenklatúra káderei tekintélyes számban vesznek részt a közéletben. Tőlük szemérmességet nem lehet várni. Így Medgyessy Pétertől sem, hogy levonja a szükséges konzekvenciákat – vélekedik a szlovákiai magyar politikus. A megoldást szerinte egy olyan átvilágítási törvény jelentheti, amely kizárja a közéletből mindazokat, akik magas szintű párttisztségeket töltöttek be, tagjai voltak a Munkásőrségnek vagy rajta vannak az ügynöklistán.
A Szlovákiában is szerveződő polgári körök kapcsán Duray Miklós óvatosságra intett. Kifejtette: azokat a kezdeményezéseket, mint a Felvidéki Magyar Polgári Mozgalom, körültekintéssel kell kezelni, mert a szélsőséges, provokatív megmozdulások többet árthatnak a határon túli magyarság ügyének, mint amennyit használnak. Járható útnak mondta viszont azt, hogy a rendszerváltás előtt megalakult, akkor a politikai meggyőződéstől függetlenül szervezett, gondolkodó embereket tömörítő klubmozgalmat összhangba lehetne hozni a polgári körök spontán kezdeményezéseivel. E bázis ugyanis hagyományokkal és szép számú szervezettel rendelkezik a Felvidéken, s a céljai teljesen egybevágnak a magyarországi polgári körök céljaival.
***
Meghosszabbított demonstráció. Az 56-os Magyarok Világtanácsa szeptember 4-ig meghosszabbítja a Kossuth téren május 27-én kezdődött demonstrációját. A szervezet Őrtállás címmel kezdett tiltakozó akciót, mert veszélyeztetve érzi a „demokratikus államélet tisztaságát”. Ábrahám Dezső, a világtanács főtitkára elmondta: a száznapos tiltakozás végén nagygyűlést tart majd a szervezet. Ekkor elmondják, hogy „mit tett a hatalmon lévő kormány, és mi az, amit nem teljesített az ígéreteiből”. (MTI)