Feltámadt az OTP

Napközben 2-3 százalékos veszteséget, estére 1-1,5 százalékos nyereséget mutattak a legfontosabb európai tőzsdék, amelyekhez rövid bizonytalanság után az amerikai indikátorok is csatlakoztak. Reggel egy újabb, ezúttal a Tyco Internationallel szembeni csődgyanú borzolta a befektetők kedélyeit, de délután lassú javulás kezdődött. A pesti tőzsde 1,2 százalékos nyereséggel zárta a hét utolsó napját. A kereskedés zárószakaszában főnixmadárként szárnyalt az OTP: délelőtt elszenvedett hatszázalékos veszteségét ledolgozta s végül egyszázalékos nyereséggel hagyta el a parkettet.

Zelei Béla
2002. 07. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Továbbra sem tisztul a kép az amerikai tőkepiacon: tegnap újabb cég került csődközeli helyzetbe. Az érintett, a Tyco International, ugyan cáfolta ezt, az azonban tény, hogy csütörtökön vezérigazgató-váltásra került sor. A leváltott Dennis Kozlowsky ellen az a gyanú merült fel, hogy az általa vezetett cég költségére műtárgyakat és ingatlanokat vásárolt magának és néhány rokonának. Utóda Edward D. Breen, aki eddig a Motorola ügyvezetője volt. A csődgyanú elterjedésével a Tyco részvényei 16 százalékkal zuhantak, majd az új vezető kinevezése után harminc százalékkal drágultak. Az amerikai piacok a kellőnél hevesebben reagáltak arra a hírügynökségi jelentésre, amely szerint az USA tőkepiaci felügyelete (SEC) vizsgálja a Citigroup és a J. P. Morgan bankházak szerepét az Enron zavaros pénzügyeiben. A Bloomberg értesülése szerint az amerikai szenátus vizsgálati albizottsága levélben kér választ a bankházak és az Enron közé beékelődött off-shore cégek struktúrájáról, szerepéről. A két pénzintézet vezetőinek álláspontja szerint eljárásuk a számviteli szabályoknak és az iparági szokványoknak is megfeleltek. Sanford Weill, a Citigroup elnök-vezérigazgatója kijelentette: egyetért azzal az augusztus közepétől érvénybe lépő szigorítással, amely szerint a társaságok vezérigazgatói személyesen vállaljanak felelősséget az általuk irányított társaság pénzügyi kimutatásaiért.
A tőzsdén a pénzügyi szektor papírjaira erőteljes eladói nyomás nehezedett, ezt Bush amerikai elnök beszéde tompította, amelyet a greensborough-i egyetemen mondott el a tőzsdei kereskedés ideje alatt. Az elnök ismét kijelentette, hogy az amerikai gazdaság stabil, az élénkülésnek határozott jelei vannak, a makrogazdasági mutatók nem adnak okot aggodalomra. Bush megismételte azt a szerdai Fehér Házból származó nyilatkozatot is, amely szerint aláírja a vállalatvezetők felelősségre vonását megalapozó törvénymódosítást, s ígéretet tett arra, hogy bíróság elé állítják a törvénytelen módszerekkel élő cégvezetőket. Az elnöki beszéd idején a Dow Jones ipari index 170 ponttal emelkedett s ennek köszönhetően a záráskor mindössze ötpontos – 0,06 százalékos – veszteséget mutatott. Nem volt ilyen derűs a kép a Nasdaqon: a Composite index ötven ponttal, majdnem négy százalékkal került a szerdai értéke alá.
A Citigroup és a J. P. Morgan ügyeit firtató szenátusi és SEC-vizsgálat alaposan visszavetette tegnap az európai részvényárakat is. A reggeli nyitás után valamennyi fontos tőzsdeindex veszteséges zónában mozgott. Délre 2-3 százalékkal kerültek előző napi értékük alá.
A pesti tőzsdén a délelőtt folyamán csökkenő árakon forogtak a vezető részvények. Az esést a legnagyobb hazai bank, az OTP részvénye vezette. Mélypontján hat százalékkal ért kevesebbet, mint az előző napi záráskor. A kereskedés második felében lassú javulás következett. Az OTP öt és fél milliárd forintos forgalomban 1859 forintig ugrott fel, azaz egy százalék nyereségre váltotta a napközbeni veszteségét. A Richter 2,4 százalékkal, a Matáv három százalékkal drágult. A legszerényebb emelkedést – plusz fél százalékot – a Mol érte el, azonban az olajtársaság papírja a veszteségekből is szerényebben vette ki részét.
Wieslaw Kaczmarek lengyel kincstárügyi miniszter tegnapi nyilatkozatában azt közölte, hogy a Nafta Polska a brit–orosz konzorciumnak javasolja értékesíteni a Rafineria Gdanska 75 százalékos részvénycsomagját. (Mint ismert, a magyar Mol is érdeklődik a részesedés iránt.) A miniszter ugyanakkor aggályosnak tartotta az orosz befektető megjelenését a lengyel olajiparban, ezért a kormány elé utalta a döntést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.