Továbbra sem tisztul a kép az amerikai tőkepiacon: tegnap újabb cég került csődközeli helyzetbe. Az érintett, a Tyco International, ugyan cáfolta ezt, az azonban tény, hogy csütörtökön vezérigazgató-váltásra került sor. A leváltott Dennis Kozlowsky ellen az a gyanú merült fel, hogy az általa vezetett cég költségére műtárgyakat és ingatlanokat vásárolt magának és néhány rokonának. Utóda Edward D. Breen, aki eddig a Motorola ügyvezetője volt. A csődgyanú elterjedésével a Tyco részvényei 16 százalékkal zuhantak, majd az új vezető kinevezése után harminc százalékkal drágultak. Az amerikai piacok a kellőnél hevesebben reagáltak arra a hírügynökségi jelentésre, amely szerint az USA tőkepiaci felügyelete (SEC) vizsgálja a Citigroup és a J. P. Morgan bankházak szerepét az Enron zavaros pénzügyeiben. A Bloomberg értesülése szerint az amerikai szenátus vizsgálati albizottsága levélben kér választ a bankházak és az Enron közé beékelődött off-shore cégek struktúrájáról, szerepéről. A két pénzintézet vezetőinek álláspontja szerint eljárásuk a számviteli szabályoknak és az iparági szokványoknak is megfeleltek. Sanford Weill, a Citigroup elnök-vezérigazgatója kijelentette: egyetért azzal az augusztus közepétől érvénybe lépő szigorítással, amely szerint a társaságok vezérigazgatói személyesen vállaljanak felelősséget az általuk irányított társaság pénzügyi kimutatásaiért.
A tőzsdén a pénzügyi szektor papírjaira erőteljes eladói nyomás nehezedett, ezt Bush amerikai elnök beszéde tompította, amelyet a greensborough-i egyetemen mondott el a tőzsdei kereskedés ideje alatt. Az elnök ismét kijelentette, hogy az amerikai gazdaság stabil, az élénkülésnek határozott jelei vannak, a makrogazdasági mutatók nem adnak okot aggodalomra. Bush megismételte azt a szerdai Fehér Házból származó nyilatkozatot is, amely szerint aláírja a vállalatvezetők felelősségre vonását megalapozó törvénymódosítást, s ígéretet tett arra, hogy bíróság elé állítják a törvénytelen módszerekkel élő cégvezetőket. Az elnöki beszéd idején a Dow Jones ipari index 170 ponttal emelkedett s ennek köszönhetően a záráskor mindössze ötpontos – 0,06 százalékos – veszteséget mutatott. Nem volt ilyen derűs a kép a Nasdaqon: a Composite index ötven ponttal, majdnem négy százalékkal került a szerdai értéke alá.
A Citigroup és a J. P. Morgan ügyeit firtató szenátusi és SEC-vizsgálat alaposan visszavetette tegnap az európai részvényárakat is. A reggeli nyitás után valamennyi fontos tőzsdeindex veszteséges zónában mozgott. Délre 2-3 százalékkal kerültek előző napi értékük alá.
A pesti tőzsdén a délelőtt folyamán csökkenő árakon forogtak a vezető részvények. Az esést a legnagyobb hazai bank, az OTP részvénye vezette. Mélypontján hat százalékkal ért kevesebbet, mint az előző napi záráskor. A kereskedés második felében lassú javulás következett. Az OTP öt és fél milliárd forintos forgalomban 1859 forintig ugrott fel, azaz egy százalék nyereségre váltotta a napközbeni veszteségét. A Richter 2,4 százalékkal, a Matáv három százalékkal drágult. A legszerényebb emelkedést – plusz fél százalékot – a Mol érte el, azonban az olajtársaság papírja a veszteségekből is szerényebben vette ki részét.
Wieslaw Kaczmarek lengyel kincstárügyi miniszter tegnapi nyilatkozatában azt közölte, hogy a Nafta Polska a brit–orosz konzorciumnak javasolja értékesíteni a Rafineria Gdanska 75 százalékos részvénycsomagját. (Mint ismert, a magyar Mol is érdeklődik a részesedés iránt.) A miniszter ugyanakkor aggályosnak tartotta az orosz befektető megjelenését a lengyel olajiparban, ezért a kormány elé utalta a döntést.
Nekünk még van mit megvédenünk!
