Van kicsi és nagy, szelíd és csöndes, ugatós, harapós, ideges és kényes. Az egyiket családtagként szeretik, a másikat kidobják, megdobálják, menhelyre kerül, vagy még roszszabb sors vár rá. Lehetnek kiállítások díjnyertes sztárjai vagy a gyanútlan járókelőt megtámadó fenevadak, házi kedveceink és az utcát bepiszkító ellenségeink. Sokan vannak, legalábbis a városi közterületeket ellepő nyomokból ítélve. Hogy hányan, arról nincsenek pontos adatok.
A kutya ugyanúgy az emlősök közé tartozik, mint az ember, csak sokkal több kedves példány van belőle – mondja dr. Péterhegyi Csongor állatorvos. A kutyának egyetlen célja van: hogy a gazdáját szolgálja. Viselkedése gazdája lelkületét, egyéniségét tükrözi, olyanná válik, mint amilyen az ember, aki mellett él.
Péterhegyi doktor gyerekkorában kötött örök barátságot a kutyákkal. A szomszédjukban lakott egy Piki nevű magyar vizsla. A kutya megöregedett és elpusztult, ő pedig elhatározta, állatorvos lesz, hogy meggyógyíthassa a többieket. Azóta is a magyar vizsla a kedvence, bár most bernáthegyi és kaukázusi juhász keresztezéséből származó moszkvai őrkutyája van. Véleménye szerint a magyar vizsla lelkileg fantasztikusan idomul a gondolkodásmódunkhoz, életstílusunkhoz.
A kutyatartás öröm, de felelősség is. Az állat törődést, szeretetet és rendszerességet igényel. Ha fiatal korában elrontják, nehezen lehet bánni vele. Egy kutya életében a következetesség a legfontosabb: mindig ugyanabban az időben kell sétálni vinni, enni adni neki. Az állatnak nem lehet elmagyarázni, hogy késik az ebéd vagy a séta. Biológiai órája nehezen tud alkalmazkodni a változó időpontokhoz, s ennek a szobatisztaság látja kárát. Ilyenkor összeszidják, büntetik, pedig nem ő a hibás.
Sok a kóbor kutya, és ez a tény is az emberi következetlenségre vall. Az állatok többsége úgy kerül a lakásba, hogy a szülők engednek a gyerek kunyerálásának. De fogalmuk sincs arról, mit kell tenni a jövevénnyel. Egy idő után fárasztóvá válik, hogy naponta négyszer le kell vinni, megunják és kiteszik. A mai gyakorlat: berakják az autóba, elmennek vele jó messzire, majd elengedik. A szaporulat is gondot okoz. Aki nem tenyésztési célból tart kutyát, fogalma sincs, mit kezdhet a kölykökkel – a kutyák ráadásul évente kétszer szülnek. Az ivartalanítás megoldás lehet, de nem sokan veszik igénybe.
Akik befogadnak kóbor kutyát, tapasztalhatják, hogy ezek a leghálásabb állatok. Mivel megismerték a kivetettséget, új gazdájukra úgy néznek, mint az istenre.
A meggondolatlan fajtaválasztás is oka lehet annak, hogy valaki egy idő múlva meg akar szabadulni kutyájától. A városi lakásba közepes vagy annál kisebb testű állatot érdemes bevinni, például spánielt, tacskót, uszkárt, a legújabb divat szerint terriert. A bernáthegyi bármilyen aranyos kölyökként, gyorsan 60-70 kilós „felnőtté” válik. Nem biztos, hogy egy hegyi pásztorkutya jól érzi magát a harmadik emeleten, s a gazdájának sem kellemes osztozni a nagy testű állattal a kis területen. Az ember fizikai és lelki állapota is befolyásoló tényező. Nyugodt ember nehezen jön ki szangvinikus természetű állattal, és fordítva.
Péterhegyi doktor szerint tévedés azt hinni, hogy a kutya meg tudja védeni az embert, hiszen spray-vel vagy más módon ártalmatlanná tehetik. Az ugató állat azonban felkelti a figyelmet. Kutyaiskolában való oktatással, őrző-védő kiképzéssel alkalmassá tehető erre a feladatra. Ha viszont megtámad valakit, a gazdájának kell vállalnia érte a felelősséget.
Az ebtartás ma Magyarországon meglehetősen rendezetlen. Többéves munka, megfelelő anyagi feltételek kellenének a rendteremtéshez. A kutyák összeírásához és nyilvántartásba vételéhez megfelelő eszköz lenne a csipszám. Az apró csipet a jobb fül mögé ültetik be, a bőr alá, erről leolvashatók az azonosító adatok. Ha elvész az állat, visszakerülhet gazdájához, ha megharap valakit, tudni lehet, beoltották-e. Sokan már ma is használják ezt az azonosító jelet, de érdemes lenne kötelezővé tenni a pontos nyilvántartás érdekében. Segítene a rendteremtésben az is, ha a nem tenyésztés céljából tartott kutyákat ivartalanítanák. Az állatvédők gyakran felhívják a figyelmet a kutyamenhelyeken tapasztalt áldatlan állapotokra. Ám arra kevesen gondolnak, hogy a törvények szerint a város határát elhagyó eb már dúvadnak minősül és kilőhető. Létezik ma is nyilvántartás – ez azon alapszik, hogy ki viszi el a kutyáját a 365 naponként kötelező veszettség elleni védőoltásra. Amelyik ebet nem oltatják be, az nem szerepel a listán, és így veszélyforrássá válik. A veszettség elleni oltásnak rendkívül nagy a humán közegészség-, állategészség- és járványügyi jelentősége.
A fajtiszta kutya általában kényesebb, mint a keverék. A mozgáshiány, a beltenyészet, a nem megfelelő tartás, a civilizációs ártalmak rontják az ellenálló képességet, csökkentik az élettartamot. A közvélemény szerint a városi kutyák idegesebbek, mint vidéken élő társaik. A kis területen élő sok kutya között valóban több a beteg, az összezártság miatt több fertőzés éri őket. Ha egy családon végigfut az influenza, végül a kutya is megkapja. Egy családtag elvesztése a kutyában is mély nyomokat hagy, lelki beteggé válhat.
A legfélelmetesebbnek tartott kutyák – például a pitbull – sem születnek vadnak. Azért támadnak meg embert, mert elvadítják, erre szoktatják őket. Gyakran azért történik tragédia, mert a kutya ugatni kezdi a kerítés mellett elhaladó járókelőt, az megijed, sikoltozik, hadonászni kezd, ezt pedig az állat támadásnak érzékeli, és reagál rá. A kutya nem felejt. Ha egyszer valakit megharapott, emlékszik a konfliktushelyzetre, és ha újra találkozik az illetővel, ismét fennáll annak a lehetősége, hogy belemar. A kisgyereket elméletileg szereti a kutya. Ám ha bántották, ha például egy gyerek megdobálta kővel, az „ellenséggel” azonosítja a gyerekhang frekvenciája alapján, és megtámadhatja. Ha egy kutyával találkozva úgy érezzük, támadni akar, álljunk meg, minél kevesebbet mozogjunk, és ne nézzünk a szemébe – akkor a kutya is megáll, és megpróbálja értékelni az új helyzetet.
Budapesten körülbelül 170 ezer kutya él, közülük több tízezer illegalitásban. A II. kerületben nemrég úgy döntöttek, rendet teremtenek kutyaügyben, s megkezdik az ebek összeírását. A veszettséggel való fertőzés veszélyének elhárítása mellett vélhetően a budai kerület tisztaságának megóvása is szerepet játszott az elhatározásban. Az utcákat beborító kutyapiszokért ugyanis hiába szidják az állatokat, ők csak a természet parancsának engedelmeskednek. A gazdik feladata, hogy kulturáltan oldják meg a dolgot. Fel kell szedni, és nejlonzacskóban a szeméttartályba kell dobni az elhullajtott nyomokat, a játszótereket pedig el kell kerülni a kutyákkal – mindöszsze ennyi az ára az ebtartók és a környezet békéjének.
origo.hu
Vajna Tímea újra anya lesz, egy kislányt hord a szíve alatt
