Megdöntötte a balliberális függetlenség mítoszát az átláthatósági törvény

Hatalmas felháborodást váltott ki a baloldalon a kormánypártok által benyújtott javaslat. Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője lapunknak az átláthatósági törvény kapcsán úgy nyilatkozott, hogy azok horgadtak fel, akiknek fáj, ha látszik, hogy igenis függő helyzetben vannak.

Fotó: Andras Eberling

Jelezte, hogy az akció már nem is titkos, Tseber Rolanddal az élen nyílt színen fenyegetőznek és szólnak bele a magyarországi eseményekbe, együttműködve azzal a Tisza Párttal, melynek honvédelmi „szakértője” nyilvánosan hencegett azzal, hogy kapcsolatban áll ukrán katonai vezetőkkel. 

Hazánk önállósága és érdekeinek érvényesítése csak akkor lehetséges, ha a lehető legszélesebb körben visszaszorítjuk a külföldi érdekérvényesítést

– tette hozzá Zila János.

Annak kapcsán, hogy az eddig magukra függetlenként hivatkozó sajtótermékek felháborodtak az ötleten, a szakértő kijelentette: a függetlenség mítosza nem fenntartható, ezek a szereplők nem a föld alól szerzik az anyagi erőforrásaikat. 

Régóta látszik, hogy nagyon jelentős összegeket kaptak és kapnak most is az amerikai baloldaltól és Brüsszelből, ahogy az is látszik, hogy több balliberális sajtóorgánum maximálisan partnerként viselkedik az ukrán titkosszolgálat PR-akciójában. Azok horgadtak fel, akiknek fáj, ha látszik, hogy igenis függő helyzetben vannak, ráadásul külföldi szereplők tartják őket a markukban

– rögzítette.

Az átláthatósági törvény lényege

A kormánypártok indoklása szerint az átláthatósági törvényjavaslat fellép a külföldről finanszírozott szervezetekkel szemben. A tervezet szabályozza a külföldi támogatásból közéleti tevékenységet kifejtő és olyan tevékenységet végző szervezetek azonosításának eljárásrendjét, amelyek a közélet befolyásolásával Magyarország szuverenitását veszélyeztetik. 

A javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal a vizsgálata alapján, ha egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet. 

Ez azzal jár, hogy az adott szervezet a listára kerülés után nem gyűjtheti az adó egy százalékát, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni arról, hogy a pénz nem külföldről jött. Emellett a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

A beterjesztő Halász János a javaslat parlamenti vitájában elmondta: nem engedhető meg, hogy külföldről irányított álcivil szervezetek próbálják tönkretenni Magyarországot. Szerinte a törvényjavaslat elfogadásával tiszta vizet önthetnek a pohárba, és látható lesz, hogy mely szervezetek terjesztenek külföldi pénzből idegen, akár ukrán propagandát is. Hozzátette: a törvényjavaslatot a nemzeti szuverenitás védelme és a transzparens közélet megteremtése érdekében nyújtotta be.

Nem meglepő módon a balliberális politikusok azonnal tiltakozni kezdtek a javaslat miatt. Karácsony Gergely és Dobrev Klára is Brüsszelhez fordulnak, míg Magyar Péter úgy vélekedett, hogy egyáltalán nincs is szükség az átláthatósági törvényre.

Eközben persze  a dollármédiában is kitört a pánik, és a leginkább érintett portálok – mint a 444, a Telex vagy a Partizán – azonnal támadásba lendültek. A balliberális influenszer, Pottyondy Edina pedig egy drámainak szánt Facebook-bejelentésben tudatta: vagy abbahagyja a videók készítését, vagy külföldre költözik.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Éberling András)