Nem könnyű leválni az orosz olajról, a költségek hatalmasok

Nem lehetetlen, azonban idő és költségigényes teljesen leválni az orosz kőolajról. A lapunknak nyilatkozó szakértő szavaiból kitűnik, Magyarország ellátása jobban diverzifikálható, Szlovákia viszont lehetetlen helyzetbe kerülhet.

Sokba kerül az orosz olajról a leválás, Szlovákia egyenesen lehetetlen helyzetbe kerülne Fotó: Szigetváry Zsolt

– Az orosz kőolajtól való függőségünk megítélése kettős. Jó hír, hogy az orosz szállítások esetleges leállása csak mérsékelt üzemanyaghiánnyal járna Magyarországon: elméletben az Adria vezeték és a Dunai Finomító, valamint a késztermékimport képes lenne biztosítani a hazai üzemanyagellátást – mondta el lapunk megkeresésére Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az orosz energiaimport tervezett uniós tilalma kapcsán, ami a kőolajat is érinti.

A Barátság kőolajvezeték még mindig meghatározó, ám nem az egyetlen útvonal (Fotó: Németh András Péter)

Kifejtette, a magyar olajellátás jelenleg az orosz Barátság vezetékre és a horvát Adria vezetékre épül. A Barátság vezeték évi nyolcmillió tonna orosz olajat szállít Magyarországra a két ukrán ágon keresztül. A vezeték kapacitása (évi 13 millió tonna) nem teljesen kihasznált, ami lehetőséget teremt a horvát és szerb útvonalakkal való kombinálásra. 

Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a Mol finomítói elsősorban az orosz eredetű olaj feldolgozására lettek optimalizálva, nem pedig a tengeri kőolajra. Az eltérő típusú olajok kémiai összetétele jelentősen különbözik, a hirtelen váltás zavarokat okozna a finomító működésében, a keverék eltérő minősége miatt a termelés csökkenéséhez és a berendezések meghibásodásához vezethetne. A Mol Shape tomorrow stratégiája alapján elméletben 2026 végére lehetünk képesek az orosz olajról való biztonságos leválásra. 

– A költségek kérdése nem elhanyagolható – hívta fel a figyelmet Zay Balázs. A műszaki akadályok önmagukban is többletkiadást jelentenek, ráadásul a Dunai Finomító teljes átállása több évet venne igénybe, akár hétszázmillió dollár költséggel.

Ez a kiadás biztosan beépülne a fogyasztói árakba, tehát végső soron a magyar és szlovák lakosság fizetné meg.

A váltás ezen felül nem kizárólag technológiai kihívás. Horvátország 2022-ben nyolcvan százalékkal emelte meg a tranzitdíjat, majd két és félszeresére, amit Magyarország monopolhelyzettel való visszaélésként értékelt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottság beavatkozását kérte az ügyben. A testület elkötelezettsége a piaci verseny fenntartására nem olyan erős, mint a vágy az Oroszország elleni fellépésre. Emellett a kínálat szűkülése is felhajtja az árakat, ezt már tapasztalhattuk az orosz szankciókat követően.

Az Adria kőolajvezeték pillanatnyilag a legfontosabb alternatíva az orosz olaj kiváltására. A horvát JANAF vállalat által üzemeltetett infrastruktúra technikai kapacitása évi 24 millió tonna, de a gyakorlati kapacitás vitatott. A magyar fél szerint a Magyarországra vezető szakasz 11,8 millió tonna/éves kapacitással rendelkezik, míg horvátok szerint speciális súrlódáscsökkentő anyagok (DRA) használatával 14,3-14,4 millió tonnára növelhető a szállítási kapacitás. Ez elvben elegendő lenne Magyarország (8,1 millió tonna) és Szlovákia (6,1 millió tonna) együttes igényeinek fedezésére, de a gyakorlat ezt nem igazolta. Az Adria vezeték elvileg képes lenne Szlovákiát is ellátni, mivel a vezeték Magyarországon keresztül kapcsolódik a Barátság vezetékhez Ipolyságnál (Šahy), Szlovákiában.

Februárban jelentették be egy új magyar–szerb kőolajvezeték megépítését, amely várhatóan 2027-re válhat működőképessé. A vezeték a százhalombattai finomítót kötné össze a szerb Röszke–Újvidék szakasszal, lehetővé téve a szerb NIS finomítóval való kölcsönös ellátást. 

Szlovákia viszont érezhetően rosszabbul járna az orosz olaj betiltásával: a pozsonyi finomító jelenlegi műszaki állapota komoly akadályt jelent a nem orosz olaj feldolgozására, és az ellátási kapacitások is korlátozottak.

A leváláshoz új beszerzési útvonalak kiépítése és meglévők bővítése szükséges, ami Szlovákia számára még költségesebb és technikailag is bonyolultabb lenne, mint Magyarországnak. A késztermékek ellátása szempontjából a szomszédos országokra kellene támaszkodniuk, ami piaci és presztízsveszteséget jelentene a Mol-csoportnak is.