Betiltaná az orosz földgáz, kőolaj és atomenergia importját az Európai Unió 2027-ig. A június elejére véglegesülő tervezet lényegében szankció, ám kereskedelmi döntésként vinné keresztül az Európai Bizottság, ennek megszavazásához pedig a – a büntetőintézkedésekhez szükséges egyhangú döntéshez képest – a minősített többség is elegendő lenne – mondta lapunknak Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletág vezetője.
Kifejtette, vélhetően a legnagyobb kárt az orosz földgázimport teljes tilalma (amelybe a cseppfolyósított földgáz, az LNG is beletartozik) jelentené. A szakértő kiemelte, az orosz energiahordozó jelenleg az uniós behozatal ötödét teszi ki, az orosz–ukrán háború és az annak nyomán kirobbant kereskedelmi konfliktus előtt ez az arány a duplája volt. A kínálat szűkülése a tőzsdei gázárakban eddig több mint kétszeres emelkedést okozott és a teljes tiltás jobb esetben is további kétszeres áremelkedést váltana ki. Azért jobb esetben, mert ahogyan a 2022-es árrobbanás is rámutatott, a nagy volumenű kínálati sokkok árhatása gyakran egyéb nemvárt – például spekulatív – folyamatokat is beindíthat.
Ez tovább rontaná az Európai Unió versenyképességét, amely tényezőt a Draghi-jelentés szerint is növelni kellene – az itteni vállalatok az amerikai árak többszöröséért jutnak az energiahordozóhoz.
A társadalmi következmény nem kevésbé súlyos – mutatott rá Hortay Olivér. A Századvég becslése szerint az orosz gáz betiltása fenntarthatatlanná tenné a jelenlegi rezsicsökkentési programot, így pedig akár három és félszeresére drágulhatna idehaza a földgáz, amit sokan csak nagyon nehezen tudnának kigazdálkodni. A program alapját jelentő hatósági árszabályozásnak köszönhetően ugyanis ma az EU-ban a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjakat.
Hortay Olivér rámutatott arra is, hogy a megfizethetőség minden európai állampolgár számára szempont (lenne), hiszen amíg az orosz–ukrán háború kitörése előtt a lakosság öt százaléka küzdött fűtési nehézségekkel, addig jelenleg minden negyedik háztartásban gondot okoz a fűtésszámla kigazdálkodása.
Ráadásul az Európai Bizottság ezekhez a tervekhez akkor is ragaszkodna, ha a háborúban álló felek holnap békét kötnének egymással. Ez pedig azt mutatja a szakértő szerint, hogy a tervezet mögött nem gazdasági megfontolás áll.
A kőolaj esetében hasonló a forgatókönyv, mivel a vezetékes behozatal is tilalom alá esne, jelentősen drágulna az üzemanyag Magyarországon. Ami viszont gazdasági értelemben még érthetetlenebbé teszi az intézkedéstervezetet, az az atomenergiára vonatkozó tiltás. Ugyanis amíg Európa hétszázmillió eurót költött orosz urántermékekre, addig Oroszországnak ebből a tételből összesen 250 milliárd dollár bevétele származott tavaly, azaz a kereskedelmi intézkedésként eladott szankciók az orosz bevétel mindössze 0,3 százalékát érintenék.
És bár az üzemeltetés is kihívást jelentene, még nagyobb gondot okozna a karbantartás, hiszen időről időre akadnak olyan helyzetek, amikor az orosz kivitelező szaktudására szükség lehet.
A tiltásra egyedül Brüsszel Ukrajna-politikája ad logikus magyarázatot. Ha ugyanis az orosz fűtőelemekhez magas vámok árán, de mégis hozzá lehetne jutni, a vámbevételekből finanszírozhatnák akár Ukrajna gyorsított (és erőltetett) uniós csatlakozásának bizonyos járulékos költségeit.
Jelenleg két dolog mutathat a megoldás felé: a tagállamok jogi felkészülése, másik pedig az összefogás. Robert Fico szlovák miniszterelnök hamar nyilvánvalóvá tette, nem támogatja az ilyen észszerűtlen kereskedelmi döntéseket. A végleges döntés június elején várható.
