Több mint száz esztendeje annak, hogy a mezőgazdasági területek felkutatása kapcsán megkezdődött az úgynevezett nyírvizek lecsapolása, amely a Debrecent északról határoló erdőségek – így a Nagyerdő – pusztulását okozta. A tölgyes száradásnak indult, s ennek következtében előbb a tocsogók tűntek el, majd az olyan, vizet kedvelő madárritkaságok, mint például a fekete gólya. Végül megkezdődött a tölgyek kiszáradása.
A bajt már a hetvenes években felismerték, és megoldást találtak: a természetes vízellátást a Keleti-főcsatorna vizének becsatornázásával kell pótolni a Nagyerdőben, illetve a várostól délkeletre fekvő Erdőspusztán is. Mindez azonban pénz híján megmaradt az ötlet szintjén, illetve csak torzókban valósult meg. Ilyen torzó például az erdőspusztai víztározó rendszer, illetve a félig megépített kajak-kenu pálya is, amibe azóta sem folyik sehonnan friss víz, s ami pillanatnyilag csak arra jó, hogy figyelmeztessen a szocializmus fejlesztési politikájának talmi voltára.
Az Európai Unió környezetvédelmi alapjainak megnyitása, illetve a város és a tárca együttműködése most újabb esélyt kínál a megoldásra: egy több mint ötmilliárd forintos projekt segítségével nemcsak a Nagyerdő, de az erdőspusztai tavak is vízhez juthatnak, élő vízzé változhat a Tócó patak, és több mint húszezer hektárnyi mezőgazdasági terület válhat öntözhetővé. A pályázathoz szükséges tervek elkészítését a város erejéhez mérten támogatja: a jövő évi költségvetésből húszmillió forintot különített el erre a célra – tudtuk meg Nyulasi András főtanácsadótól.
A Nagyerdőt nemcsak a vízhiány terhelte, voltak a civilizáció térnyerésének egyéb negatív következményei is. Az ötvenes-hatvanas években irtották a tölgyest, s a kipusztított fák helyére akácost ültettek. Nem javította a Debrecen tüdejének számító Nagyerdő állapotát a gyógyszergyár odatelepítése sem, s további környezetterhelést okozott a több tucat illegális szemétlerakó kialakulása is.
A természeti védelem alatt álló Nagyerdő területe ezer hektár, s ennek csak töredéke, mintegy harminc-negyven hektár az, ami igazán veszélyben van – mondta Gyarmathy István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóhelyettese. Elsősorban a klinikák és az egyetem környéke terhelt: itt ugyanis még az utóbbi időben is jelentős építkezések valósultak meg.
Egyelőre nem történt semmi a száradás megállítására, jelentős előrelépés van viszont az erdő megújításában: a tájidegen akácosok lassan eltűnnek és helyüket újra a tölgyes foglalja el. Nincs fakivágás az őstölgyesben: csak a pusztuló fákat irtják ki, megmentve ezzel a szarvasbogár, a hőscincér és az orrszarvú bogár élőhelyeit is. Odúk kihelyezésével óvják a hat-nyolc, ritkaságnak számító denevér-, és a háromtucatnyi énekesmadár fajt, gyakorlatilag megállt az épített környezet terjeszkedése és két éve jelentős erőfeszítéseket tettek azért is, hogy a szemét okozta környezeti terhelés csökkenjen.
***
Évi tízmillió a lerakók felszámolására. Évente tízmillió forintot fordít az önkormányzat arra, hogy az illegális lerakókból eltűnjön a szemét – mondta el Varga László, a debreceni polgármesteri hivatal főosztályvezetője. Ebből az összegből 38 helyen oldják meg a szemételtakarítást: ennyi illegális lerakót sikerült ugyanis feltérképezni, s ezekre a helyekre konténert elhelyezni. A 38 lerakó azonban, úgy látszik, nem elég, mind újabb és újabb helyeken tűnik fel a szemét: ezért az önkormányzat egy új terepjárót kíván üzembe helyezni, hogy a közlekedésfelügyelet hatékonyabban tudja ellenőrizni a szabálytalankodókat. Aki lebukik, nem ússza meg olcsón: minimálisan tíz-húszezer forint összegű bírságot fizet, de tavaly volt olyan eset is, hogy a tiltott helyen kiengedett szennyvízért ötvenezer forint bírságot kellett fizetnie a szabálysértőnek.
origo.hu
Bóka János: Az új Európai Bizottság a változatlanság politikáját folytatja, ami az EU lassú gazdasági agóniáját jelenti
