A köztartozás nem zárja ki az evát

A köztartozásokat felhalmozó adóalanyok is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót (evát) – derül ki a napokban nyilvánosságra hozott törvénytervezetből. A javaslatban van viszont néhány, a visszaéléseket kiszűrő paragrafus, amely némileg szűkíti a lehetséges igénybevevők körét.

Nem esnek el az eva választhatóságától azok sem, akiknek adó- és járuléktartozásuk van, más területeken viszont szigorították az igénylők körét – olvasható a már a parlament előtt lévő, új adó-előterjesztésből. Fontos az árbevételi határra és az adóalanyi körre vonatkozó megkötés: az evát választhatja valamennyi, bruttó 15 millió forintnál kevesebb bevételű, a személyi jövedelemadó (szja) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, a társasági adó hatálya alá tartozó adózók közül pedig a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a kft.-k, a szövetkezetek, az erdőbirtokossági társulások, a végrehajtói, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői irodák. A működés minimális időtartamánál feltétel maradt egy egész és egy töredék adóév és a változatlan szervezeti forma is. (Tehát az evát választó vállalkozásnak legkésőbb 2001 óta változatlan formában kell működnie.) Az „evázó” társaságok tulajdonosai csak magánszemélyek lehetnek, s más cégben nem lehet tulajdonuk. A más társaságban legalább tízszázalékos tulajdonrészű egyéni vállalkozó akkor választhatja az evát, ha az adott társaság nem teszi ugyanezt. Nem fizethet evát az sem, akinek tevékenysége a jövedéki törvény vagy a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá esik, vagy pénzügyi tevékenységet végez.
A tervezetből kiderül, hogy a Pénzügyminisztérium az új adónemet valamiféle adható „jutalomként” kezeli: bizonyos szabálysértések – így a számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása – az adóalanyi körből való kizárással jár. (A felszámolás és végelszámolás alatt álló vállalkozásokat persze eleve kizárták a körből.)
Néhány kitételen nem változtatott vagy enyhített a tárca. A házipénztárra – hivatalosan: eredménytartalékra – vonatkozó rendelkezés szerint például az evát választó vállalkozásoknak csak a likvid (tehát pénzbeli) eszközökben lévő vagyon után kell a húszszázalékos adót megfizetniük, azt is három év alatt, egyenlő részletekben. Nem kell tehát az adót megfizetni a tárgyi eszközökben, immateriális javakban felhalmozott vagyon után.
Az eredeti tervnek megfelelően a vállalkozás bruttó árbevételének tizenöt százalékát kitevő eva kiváltja az áfát, a cégautóadót, illetve egyéni vállalkozóknál a vállalkozói szja-t és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t. Gazdasági társaságnál az áfán és a cégautóadón kívül a társasági adó, illetve az osztalék utáni szja helyett lehet evát fizetni. (További egyszerűsítésként választható, hogy a helyi iparűzési adó alapja az eva adóalapjának ötven százaléka legyen.) A jövő évtől bevezetendő új átalányadó nem sok adminisztrációs terhet ró a vele élni kívánó vállalkozóra: az érintetteknek december 20-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy az eva-körbe kívánnak-e tartozni, ám ezt minden évben meg kell tenniük. A kormány optimistának látszik az eva bevezetését illetően: a pénzügyi tárca félmillió, az új átalányadót választó adóalannyal számol, nagyjából nullszaldós költségvetési hatással. Ez azt jelenti, hogy az eva miatt kieső bevételek és többletek egyensúlyban lehetnek.