Balatoni körkép 3.

Továbbra is elkerüli Somlót a népszerű borvidékek (Balaton mindkét partja, Sopron, Eger) átka, az olcsó turizmus. A kétes értékű új telepítések a hegy lábánál sem növekednek gyors tempóban. Van rá esély, hogy az itt szerzett tapasztalatok alapján négy-öt év múlva nem igen szándékozik senki ilyen fekvésben telepíteni s a fogyasztóval elhitetni, hogy onnan igazi somlóit ivott.

Itt Somlón, Tokajban és Badacsonyban is teremnek olyan borok, amelyek külön elbírálást igényelnek. Populárisan a titkok borának is lehetne nevezni őket, mert csak akkor lebbentik fel fátylukat, ha értünk a nyelvükön. 

Konkrétan: ezeknek a boroknak méltó helyük elfoglalására nincs esélyük mindaddig, amíg az occidentális fajtákból fajélesztővel, hűtött erjesztéssel készült borokkal együtt bírálják őket. Semmitmondó, nyers boroknak bizonyulnak azok a tételek, amelyek kellő érlelés, a palack felnyitása utáni levegőztetés és kissé magasabb hőmérsékleten történő kóstolás esetén nagy és kellemes meglepetést hoznak.

A somlói borvidékről szóló első tudósítások a XI. század végéről, a XII. század elejéről valók. A vár első ismert okirati említésének dátuma 1093, a szőlőtermesztésről már 1135-ben írnak. Ezzel párhuzamban a dobai oldalon levő Szt. Márton kápolna neve egy 1309-es okiratban már szerepel. A vásárhelyiek ájtatosságának színhelye, a Szent Margit kápolna az apácakolostorral egyidős. A jenei oldalon levő Szt. Ilona kápolna első említése1399-ből való. A vár első térképi ábrázolása 1528-ra datálható. Hézagos krónikánk fontos állomása a török hódoltság. Ebben az időben (1570 táján) 121 szőlősgazda fizetett hegyvámot. A hegy lakóinak a török uralomnál nem sokkal kevesebb rablást és sanyargatást jelentett a napóleoni hadak átvonulása sem. Veszélybe igazán a filoxéravész alatt került a hegy. A kezdeti szénkénegezés nem bizonyult tartós megoldásnak. Az amerikai alanyba oltott nemes vesszők viszont jelentős fajtaszerkezet változást idéztek elő a borvidéken. A hegy javarészben egyházi és világi uradalmi birtok volt. A szabad emberek (kisnemesek, polgárok) hiánya évszázadokon keresztül lassította a fejlődést.1933-ban jól működő pinceszövetkezet alakult. Az államosítás ezt is elsöpörte. Tény, hogy a nagyüzemek térhódítása Somlón kisebb volt, mint másutt. 

Somló első hegytörvénye (eredetijét a Pápai Múzeumban őrzik) 1629 február 27-én kelt. A hegyi életet főleg a kihágásokra kiszabható bírságok leírásával szabályozta. 

Hegyrendeletet ismerünk 1743-ból, valamint az 1803 és 1864 évekből. Ezekben már a birtok adás-vétel és más közösségi normák leírása is szerepel. Innen tudjuk, hogyan alakult ki a szőlőhegyi tisztségviselők hierarchiája. A szőlőpásztorok után a hegymesterek, végül a hegybíró következtek. A főleg reprezentálással foglalkozó hegyelnök már nemesi származású ember kellett legyen.

Bél Mátyás 1736-ban, 1836-ban Fényes Elek közölt leírást somlóvidéki megfigyeléseiről. Számunkra talán a leghasznosabb Cseresnyés Sándornak Veszprém megye tiszti főorvosának 1848-ban kinyomatott könyve: „A Nagy Somló hegyről…”

A hegy életében fontos szerepet játszanak a kápolnák. Mivel ma legtöbben a Vásárhelyre vezető nyárfasoron közelítik meg a hegyet, a legszembe tűnőbb a jobbra eső Margit kápolna, míg bizonyos pontokról a balra eső Szt. Ilona kápolna is egyidejűleg látszik. A Szt. Márton kápolna már a dobai oldalon található. Ezek, mint tájképi és látvány elemek egyaránt fontosok, úgyszintén mint tájékozódási pontok. A hegy lakóinak, és birtokosainak életében – leszámítva a szovjet megszállás éveit – nagyon fontosok voltak a kápolnákhoz vezetett zarándoklatok. Ezek a Kárpát medence szerte ismert terményáldást kérő népi szertartások sajátos formái. 

Jobb kilátást adó pontokról sem tűnik fel, merre haladt az egykori vulkán kürtőjéből lefolyt láva. Mégis vannak útjának és kiterjedésének olyan bizonyítékai, melyek a laikus számára is könnyen felfedezhetők. Ez a rendszerint cseresznyeméretet meg nem haladó, gömbölyű darabokra mállott bazalt, az un. kukoricabazalt. Kisebb területen előfordul, hogy humusz nem is látszik, csak a felszint elborító apró kő. A jelenség a képzeletbeli kráter felé haladva kisebb megszakításokkal folyamatosan megtalálható. Erre az irányra merőlegesen (szintvonalon haladva) éles határral szűnik meg.

 Az ilyen talajon termő szőlők ízekben rendkívül gazdag borokat, mondható ízkoncentrátumokat adnak - feltéve, hogy a szőlő hozama bizonyos értéket nem lép túl. Ezek a legsósabb ízű, jellegzetesen somlói borok. Ez egyben magyarázat arra, hogyan lehet két egymással szomszédos vágó értéke (ára) lényegesen eltérő.

A jó somlói bor túl azon, hogy abszolút egyedi, tudni kell, hogy nem a mutatós, a tetszetős, a feltűnő, extravertált bor. Ízkincseit rejtve viseli. Fiatalon néha barátságtalan, kétévesen - ha a pohárban már kellően levegőzött - feltárulkozik. Feltétlen igényli az érlelést és nagyon sokáig eltartható. Ebben a tekintetben igazi vetélytársa a tokaji boroknak. 

Általánosságban elmondható, hogy a borvidéken a legnagyobb a borokban található és mérhető szárazanyag aránya. A somlai bor tartós, a szállítást is jól bírja.

Élettani hatása kedvező. (Nemcsak a termővidéken tartották orvosságnak.)

Sok egyéb vonalat világít meg a somlói aszúbor pályafutása. A XVI. századtól kezdve mind a jobbágy-paraszti, mind az uradalmi szőlőknél történt aszúbor készítés. Ez után a jobbágyok dézsmát nem fizettek. A földesurakkal ebből gyakori nézeteltérés támadt. 1655-ben az ügyet az országgyűlés is tárgyalta. Végül 1779-ben Mária Terézia eltörölte az aszú dézsmáját. Érdekes a következő idézet egy közel kétszáz éves könyvből: „Az aszszuszőlő bora, ürmöse erős, édes és állandó, de a badacsonyival édességre, épen nem mérkőzhető.”

Fotók: a szerző felvételei

A filoxéra vész előtt a fajták száma legalább harminc volt, de több szerző 36-37 fajtát vett listájára.

Ma elmondható, hogy az olaszrizling és a furmint és a hárslevelű érzik magukat a legjobban a Somlón, sok termelőnél kitűnő borokat adnak.

Györgykovács Imre Sárgamuskotály 2021

Nem kezdőknek való bor. Tudom, aki a száraz borokért van oda, ritkán keresi ezt a fajtát. De ez itt teljesen más történet. Kezdetben zárkózott az illat és sokkal inkább somlói, semmint muskotály. Buja és fűszeres, egészen elvont karakterrel. Ízben a bor tökéletes. Finom savak mellett selymes tapintás, hosszú és tartós zöldfűszeresség, a szőlő tobzódásával. 

Kolonics Furmint 2021

Mélyebb szín, meleg tónusok az illatban. Határozott sós és tiszta, finom ám visszafogott gyümölcsösség. Ízében szép savakkal indít, tapintásra finom és puha, szinte selymes. Semmi lomhaság, eleven szerkezet érezhető kerekséggel a korty végén. Füstölt pisztráng vagy erdei gomba társa lehetne.

Somló Kincse kispince Piros bakator 2021 

Érett maci szörp színe van. Ezt senki ne vegye zaklatásnak, igazi szép málnás, könnyed megjelenésű. Natúr szőlős illat, kis héjon áztatott karakterrel. Hecsedli és sok-sok élénk pirosribizli uralja. Nagyon egyértelmű, finoman kiegyensúlyozott bor. Könnyedsége és tisztasága a fajtát és a termő helyet is szépen mutatja.