Mang Béla, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára a JÁTI akkreditációs nehézségeiről szólva lapunk tudósítójának elmondta: a MAB és az Oktatási Minisztérium óvatos magatartásának két oka van. Az egyik, hogy a szaktárca felmérései szerint kezd telítődni a jogász- szakma, s félő, hogy ezáltal le is értékelődik. Ez nem kívánatos, így meggondolandó, hogy a továbbiakban hol és mennyi hallgatót képeznek. Másrészt nem nézik jó szemmel, hogy egy-egy minősített oktató több – a tárca képviselőjének információi szerint arra is van példa, hogy Debrecenen kívül még négy – helyen tanít főállásban.
Ezzel kapcsolatban a tárca álláspontja az, hogy az oktatók leterheltsége nincs jó hatással a képzés színvonalára, s nem ad lehetőséget a hallgatók és oktatók közötti személyes kapcsolat kiépítésére sem, ami viszont kívánatos lenne. A helyettes államtitkár szerint mindezek ellenére kizárt, hogy a JÁTI erőfeszítései ne záruljanak eredménnyel, ám szerinte az akkreditációs folyamat még korántsem tart a végkifejletnél.
Egyetemi körökhöz közel álló, meg nem erősített forrásaink szerint azonban nem csak a színvonal megőrzése és a társadalom menynyiségi igényeinek kiszolgálása iránti dicséretes szándék van az akkreditációs huzavona hátterében. A jól értesültek tudni vélik, hogy szakmai féltékenység, illetve a többletforráshoz jutás esélyeit sem figyelmen kívül hagyó egyetemek közötti versengés is meghúzódik az oktatók és hallgatók idegeit borzoló ügy hátterében. Erre nincs konkrét bizonyíték, arra viszont igen, hogy az őszi minőségi rostán végül is nem akadtak fenn a debreceni jogászok. A szeptember közepén kiküldött látogatóbizottság ugyanis nemigen talált kivetni valót sem a 200 fős nagyelőadót és tucatnyi szemináriumi termet tartalmazó új oktatási épületben, sem a 18 minősített oktató felkészültségében.
Így javasolták, hogy a JÁTI mandátumát hosszabbítsa meg a MAB, s ez pénteken meg is történt. Akkreditáció azonban továbbra sincs, ami mégiscsak ejt némi foltot a debreceni jogászképzés pedigréjén. Nagy valószínűséggel alaptalanul, de biztosan nem eredménytelenül…
Jogászképzés az elsőként Tisza István nevét viselő Debreceni Egyetem múlt század eleji alapításától a negyvenes évek végéig folyt az intézményben. Akkor egyetlen jól irányzott politikai tollvonással megszüntették a jogi kart, s egészen a rendszerváltásig minden újraindítását célzó próbálkozás hiábavalónak bizonyult. A kilencvenes évek elején felcsillant a remény az újrakezdésre, majd ki is hunyt. A jogászok iránt ugrásszerűen megnövekedő társadalmi kereslet kielégítésére ugyanis nem a hagyományaira építeni akaró debreceni intézmény, hanem a jogi karral korábban soha nem rendelkező – a műszaki képzésben viszont jeleskedő – Miskolci Nehézipari Egyetem kapott lehetőséget. Az akkoriban Kossuth Lajos nevét viselő Debreceni Egyetem vezetése azonban – lett légyen az aktuális rektor bármilyen szakma művelője is – soha nem mondott le a jogászképzés feltámasztásáról. A kilencvenes évek közepén a gazdasági folyamatokkal megtámogatott szerencse is melléjük pártolt: még mindig nőtt ugyanis a jurátusok iránti igény. Erre alapozva a kilencvenes évek második harmadában a debreceni jogászképzés is elindulhatott.
Az újabb hideg zuhany 2000-ben érte a debrecenieket, amikor a Magyar Akkreditációs Bizottság – hivatkozva arra, hogy az éppen csak elindult új szaknak nincs önálló oktatási épülete, s kevés a minősített oktatója – nem javasolta akkreditációra a JÁTI-t. A képzés megszüntetésére végül is nem került sor, mert az akkori oktatási miniszter – nem fogadva el kritika nélkül az elé terjesztett javaslatot – nem rendelte el a szak felszámolását. Megkezdődött viszont a feltételek hathatós javítása: elkészült az Jog- és Államtudományi Intézet oktatási épülete, s megtöbbszöröződött a minősített oktatók száma is. Mindez azonban nem győzte meg kellőképpen a tudomány zord őreit: a 2003 januárjában véglegesen akkreditálandó új karok közé megint csak nem sikerült beverekednie magát a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Intézetének. A képzés ennek ellenére folyik – némileg kevesebb pénzből, de annál nagyobb lelkesedéssel.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
