Békés szerb választás

Több mint hatmillióan járulhattak tegnap az urnákhoz Szerbiában, hogy megválasszák az ország elnökét. Megfigyelők előzetesen szoros eredményt vártak, s a két legesélyesebbnek Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfőt és Miroljub Labusz szövetségi miniszterelnök-helyettest kiáltották ki.

Elnököt választott tegnap Szerbia, a többpártrendszer 12 évvel ezelőtti bevezetése óta immáron negyedszer. A több mint 6,5 millió választópolgár közel kilencezer szavazóhelyen adhatta le voksát reggel héttől este nyolcig, s választhatott tizenegy elnökjelölt közül. Az elnökválasztás első, nem hivatalos eredményeit lapzártánk után ismertették. A választási bizottságok összesen 130 ezer tagot számláltak, a szavazás szabályosságát és tisztaságát pedig számos hazai és külföldi megfigyelő ellenőrizhette. A választások, a kisebb szabálytalanságoktól eltekintve, rendben, demokratikus légkörben zajlottak le – közölte a köztársasági választási bizottság, s nagyjából ezt támasztották alá a civil szervezetek is. A CeSID (a Szabad Választásokért és a Demokráciáért Központ) munkatársai tüstént reagáltak minden olyasmire, ami sértette a kampánycsendet vagy a választások szabályos menetét. Ám ezek sem gyakoriak, sem számottevőek nem voltak, s tulajdonképpen nem befolyásolták a választási eredményeket.
Szót érdemel azonban, hogy egy Kosovska Vitina-i szavazóhely közelében robbanószerkezetet találtak. A KFOR emberei azonban még a szavazás előtt ártalmatlanná tették a pokolgépet, így itt is idejében megkezdhették a voksolást.
*
Igaz, nem így gondolja ezt a Vojiszlav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt, amely a Djindjics-kormányt propagáló tévéműsorok sugárzását kifogásolta. Szerinte ugyanis Djindjicsék ezzel „brutálisan megsértették” a kampánycsendet. Azt is kampánycsendsértésnek minősítették, hogy egyes médiumok átvették a Labuszról szóló pozitív külföldi értékeléseket.
A Belgrád belvárosában szavazó Miroljub Labusz – az elnöki poszt egyik legesélyesebb várományosa – újságíróknak nagyon derűlátóan nyilatkozott. Szerinte a jövőjéről határozó Szerbia jól dönt, s folytatja az útját Európa felé. A másik befutó, a szintén Belgrádban szavazó Vojiszlav Kostunica stabil Szerbiáról beszélt, valamint politikájának és programjának helyességét ecsetelte. Vojiszlav Seselj radikális elnökjelölt szerint eljött az ideje a hatalom gyökeres megváltoztatásának. Zoran Djindjics szerb kormányfő a legfontosabbnak a választások demokratikusságát tartotta, hogy utána folytatni lehessen a nélkülözhetetlen reformokat. Nenad Csanak vajdasági házelnök úgy nyilatkozott, hogy bárki is győz, nagy lesz a csalódottság, utalva ezzel Szerbia megosztottságára.
A jelenlegi szerb elnök, Milan Milutinovics – akit Milosevics embereként 1997-ben választottak meg öt évre, s akinek megbízatása január 5-én jár le – kijelentette, hogy hivatalának letelte után sok mindennel töltheti idejét „az írástól a semmittevésig”. Milutinovics ellen azonban vádat emelt a hágai törvényszék, s feltehetőleg idejének jó részét a per köti majd le. A választások egyik érdekessége, hogy Mirjana Markovics, Milosevics felesége elvétette a szavazószelvény kitöltését. Ám új szelvényt nem kaphatott, hiába követelte.
***
Mi tehet az államfő? Alkotmányjogászok szerint a vasárnapi elnökválasztás egyik fogyatékossága, hogy a megválasztott elnök az 1990. szeptember 28-án elfogadott alkotmány által szavatolt jogkörökhez jut. A tizenkét évvel ezelőtti Szerbia még a néhai „nagy” Jugoszláviának volt a része, az alaptörvény minden passzusából az akkor már kiteljesedett milosevicsi uralom szelleme árad. A szerbiai alkotmány szerint a köztársasági elnöki tisztség korántsem mondható „erősnek”, ennek ellenére az elnökválasztás közvetlen. A köztársasági elnök javaslatot tesz a parlamentnek a miniszterelnök-jelöltre, ő javasolja továbbá a parlamentnek az alkotmánybíróság tagjait, és aláírásával szentesíti, illetve kihirdeti a törvényeket. Az elnök képviseli az országot a más államokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásban. (MTI)