Hadüzenet Boszniának?

Újvidék. Jól megnehezítette a Washingtonban tárgyaló külügyminisztere helyzetét Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök, aki Mali Zvornik-i kampánybeszédében egyértelmű utalást tett a boszniai szerb területek visszacsatolására, amit Szarajevó már-már nyílt hadüzenetnek értékelt. Goran Szvilanovicsnak amerikai tárgyalópartnerei számos kellemetlen kérdést tettek fel, s úgy látszik, a boszniai Szerb Köztársaságot „hazaváró” nyilatkozat megakadályozza az amerikai–jugoszláv kereskedelmi kapcsolatok rendezését. Pedig Szvilanovics ismét hitet tett a daytoni okmány mellett, s nem győzte hangoztatni: szó sincs arról, hogy bárki Jugoszláviában megkérdőjelezné Bosznia integritását. A magyarázkodó és eközben logikai ellentmondásokba keveredő Kostunica az ENSZ-közgyűlés ülésszakán már ellenezte a balkáni határok átszabását. Látványos volt ez a retorikai szaltó mortále.
Mi történhetett a két beszéd elhangzása közötti néhány napban, hogy a jugoszláv államfő ilyen radikálisan módosított álláspontján? Pedig még az éles hangú szarajevói reagálásra csak azt üzente, hogy nincs mit magyarázkodnia a Szerb Köztársasággal kapcsolatban.
Solana nyilatkozata volt az, amit Kostunica egy „na és?”-sel már nem intézhetett el. Igaz, Brüsszel gyors és igen egyértelmű figyelmeztetése meg sem említi Kostunicát, sem a Bosznia-Hercegovina jövőjéről vallott elképzeléseit, hanem csak „Bosznia jövőbeni integritásáról szóló balkáni médiaspekulációkat”, ám Solana üzenetéből egyértelműen kitűnik, hogy a megrovást kihez intézte.
Egy „mérsékelt nacionalistától” egy ilyen megnyilatkozást nem kell komolyan venni, értékelnek a helyzetelemzők. Az ilyen retorika következményei azonban már komolyabbak lehetnek, hiszen a polgárok ezt akár választási ígéretnek, mi több, nyíltan meghirdetett nemzeti célnak is felfoghatják.
Miroljub Labusz, Kostunica legnagyobb ellenfele a másfél hét múlva megtartandó elnökválasztásokon az országra – külkapcsolataira, nemzetközi megítélésére – nézve igen károsnak, a nemzeti érdekekkel ellentétesnek nevezte Kostunica „felelőtlen kijelentését”. Szerbia és Montenegró érdeke az EU-csatlakozás, mint ahogy Boszniáé is, efelé a cél felé kell törekedni, s így a határoknak nem lesz jelentősége, érvelt Labusz.