Harc a debreceni egyetem jogi karáért

A Debreceni Egyetem rektora a tanévnyitó egyetemi tanácsülésen bejelentette: levélben kérték a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökét, küldjön ki látogatóbizottságot az intézmény jog- és államtudományi intézetének vizsgálatára. A levél azért íródott, mert a bizottság nem támogatta az egyetem jogi kar alapítására vonatkozó kérelmét. Nagy János rektort a barátságtalan lépés hátteréről és az egyetem helyzetéről kérdeztük.

Mivel indokolta a Magyar Akkreditációs Bizottság az elutasító döntést?
– Arra hivatkoztak, hogy a jogi képzés indulásakor csak egy minősített oktatónk volt, s a tárgyi feltételek sem voltak kielégítőek, hiszen a jog- és államtudományi intézetnek nem volt önálló oktatási épülete. Ez igaz, viszont az is igaz, hogy ma már tizennyolc főállású minősített oktató tanít az intézetben, és további nyolc, szintén minősített oktató egyéb jogviszonyban vesz részt az oktatásban. Mindez szerintem világosan bizonyítja, hogy a személyi feltételek az intézet indítása óta jelentősen javultak. Óriási változás következett be a tárgyi feltételekben is, hiszen a Kassai úton elkészült a társadalomtudományi oktatási központ, ahol kétszáz fős előadó- és gyakorló szemináriumi termek vannak megfelelő számban. E fejlesztések alapján az egyetem vezetése joggal értékeli úgy, hogy mind a személyi, mind a tárgyi feltételek maradéktalanul megvannak a jogi képzéshez. Véleményünket alátámasztandó az első diplomák kiadása után értékeltük az oktatást: külső szakemberek bevonásával vizsgáltuk a tanulmányi eredményeket, és a záró vizsgákon nyújtott produkciókat. A független szakértők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a kibocsátott évfolyam tudása kiváló. Az erről szóló jelentésünket beterjesztettük a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz, azonban a testület nem méltányolta erőfeszítéseinket. Ezt sérelmezzük, s a döntésbe nem kívánunk belenyugodni. Elszántságunkat csak növeli, hogy a hagyományok is köteleznek bennünket, hiszen az egyetem 1914-es alapítását követően egészen a negyvenes évek végéig híres jogi kar működött Debrecenben, s mi e hagyományok méltó folytatói kívánunk lenni. Ezért fordultunk a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökéhez, és kértük, hogy küldjön ki látogatóbizottságot és a helyszínen tájékozódjon az elért eredményekről. Bizonyos vagyok benne, hogy a bizottság a látogatást és a tapasztaltak értékelését követően pozitívan fogja megítélni eredményeinket és a jogi kar akkreditációja végleges lesz Debrecenben.
– Milyen hátrányai származhatnak a hallgatóknak, illetve az egyetemnek abból, hogy a jelek szerint 2003. január elsejével nem fogják karrá nyilvánítani a jogászképző intézetet?
– A hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti, hiszen az egyetem úgy működteti az intézetet, mint egy kart. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a karrá nyilvánításból a hallgatónak és az egyetemnek is előnye származik, hiszen emelkedik a tudományos képzés színvonala, doktoriskola is működhet, s egy dékán vezetése alatt lévő önálló kar igen sokrétű működést fejthet ki, ráadásul sokkal sikeresebb lehet.
– 2003. január elsejével kilenc új kart akkreditálnak a magyar felsőoktatásban. Ezek között van-e olyan, amit a Debreceni Egyetem alapíthat?
– Igen. A Debreceni Egyetem gyógyszerész-tudományi és fogorvos-tudományi karának megalapítását támogatta a Magyar Akkreditációs Bizottság, a támogatólevél már Magyar Bálint miniszternél van. Reményeim szerint január elsejével két új egyetemi karral gyarapszik az egyetem.
– Az orvoskarok – akár képeznek más egészségügyi szakembert, akár nem – az országban szinte mindenütt finanszírozási gondokkal küzdenek. Mi a helyzet a Debreceni Egyetem Orvostudományi Centrumával?
– A debreceni talán az egyetlen orvoskar Magyarországon, ahol nem voltak és jelenleg sincsenek gazdasági problémák. A Debreceni Egyetemen 25 ezer hallgató tanul, az oktatói kar létszáma 1700, 219 akkreditált szakunk van. Éves költségvetésünk meghaladja a 33 milliárdot, ebből körülbelül ötven százalék az orvos-egészségügyi kiadás, ami magába foglalja a gyógyászati ellátást is. Az oktatást és a klinikák működtetéséhez szükséges 16-17 milliárd forintból nyolcvan százalékot az OEP finanszíroz, húsz százalék viszont saját bevétel. A magas saját bevételi hányad abból adódik, hogy általános orvostudományi kar térítéses idegen nyelvű képzést is folytat, ami igen népszerű a külföldi hallgatók között. Ám ettől függetlenül is: az orvostudományi centrum gazdálkodása – beleértve a klinikai tevékenység finanszírozását is – nagyon példás. Más karoknál a saját bevételek változóak: a társadalomtudományi kar értelemszerűen csekély saját bevételt tud produkálni, a természettudományi kar saját bevétele átlagosan harminc százalék körül mozog.
– Magyar Bálint debreceni tanévnyitó beszédében utalt arra, hogy az integrált intézményeken belül meg kell szüntetni a párhuzamosságokat és hatékonyabbá kell tenni a források felhasználást. Vannak-e a Debreceni Egyetemnek olyan tartalékai, amelyekkel az oktatási színvonal romlása nélkül felelhet meg a minisztérium új elvárásainak?
– Gazdasági tartalék a Debreceni Egyetemben nincs. Talán az országban az egyik legstabilabb gazdálkodású egyetem a debreceni. A sajtóból tudjuk, hogy az egyetemek nagy részén gazdálkodási hiány van. A mi gazdálkodásunk kiegyensúlyozott, azonban ennek alapja a jelentős saját árbevétel, amit a lehetőségek határáig növeltünk, itt további fizetőképes kereslet egyelőre nem mutatkozik. Nem látok pénzügyi megtakarítási lehetőségeket sem, sőt abban reménykedünk, hogy legalább 20-25 százalékkal nőni fog a fenntartásra kapott állami támogatás a következő években. Az ötvenszázalékos béremelésre az idei fedezetet hiánytalanul megkaptuk, s a biztonságos működéshez feltétlenül szükséges, hogy ez a jövőben is biztosítva legyen.