Óvatos optimizmusból hűvös mértéktartásra váltottak a világ legbefolyásosabb gazdaságpolitikusai. Néhány hónapja még ez év második felére várták a világgazdaság élénkülését, de a legutóbbi nyilatkozataikban már a jövő évre vonatkozóan is visszafogottan beszélnek a kilátásokról. Az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottsága legutóbbi – keddi – értekezletén az irányadó kamatláb változatlanul, 1,75 százalékon tartásáról határozott. Ezt megelőzően negyven évvel ezelőtt álltak ilyen alacsonyan a kamatok az Egyesült Államokban. A Deutsche Bank legfrissebb tanulmánya szerint negyven százalék annak az esélye, hogy az USA gazdasága ebben a negyedévben recesszióba süllyed. A pénzintézet elemzői egy pesszimista és egy optimista prognózist készítettek. Az előbbi szerint Amerikában fél százalékkal, az Európai Unióban pedig mindössze negyed százalékkal javul majd a gazdaság teljesítménye. A derűsebb változat szerint az USA-ban 2,5 százalékos, az EU-ban 1,75 százalékos lehet a javulás mértéke.
Alan Greenspan, a Fed 76 éves elnöke – akit az angol királynő lovaggá ütött –, ezúttal az európai folyamatokat kommentálta. Gratulált Gordon Brown pénzügyminiszternek a Bank of England (BoE) függetlenségének megőrzéséhez, hogy nem csatlakoztak az eurózónához. A nyilatkozat újfent vitára adott okot az eurót ellenzők és az azt támogatók között Angliában. Az ellenzők szerint az euró bevezetése aláásná a kedvező adórendszert, míg az ellentábor szerint a közös pénz bevezetése erősítené az ország pozícióját: Anglia kamatoztathatná tapasztalatait a világ legnagyobb pénzügyi piacán. Greenspan pénteken tett nyilatkozata lendületet adott a londoni tőzsdének, amely egyedül erősödött. A többi jelentős piacon az árfolyamok süllyedtek.
Idehaza szintén pénteken hallhattunk az árfolyamokra is hatással lévő nyilatkozatot. László Csaba pénzügyminiszter ekkor ismertette a kormány tőzsdeélénkítő programját, valamint a kárpótlási jegyek kivonására szóló tervét. Miközben a vezető részvények stagnáltak, illetve veszítettek értékükből, a kárpótlási jegy, valamint a jegycserében szerepet kapó Antenna Hungária (AH) részvényei drágultak. A kárpótlási jegy kereskedését a bejelentést megelőzően felfüggesztették a tőzsdén, így az utóbbi öt kereskedési napon felhalmozott, majdnem hatszázaléknyi árfolyamnyereség még az előzetes várakozásokat tükrözte. A megismert programra mától reagálhat majd a piac. Az AH jegyzett tőkéjének öt százalékát kitevő részvénycsomag kerül majd abba a portfólió-társaságba (az állami Forrás Rt.-be), amelynek részvényeit a kárpótoltak a jegyeikért megkaphatják. Ez a hír némiképp lelombozta a társaság részvényeseit, mert így az AH későbbi privatizációjakor már kevesebb papírt értékesíthetnek. A pénzügyminiszteri tájékoztató alatt a papír ára mérséklődött, de a záráskor még így is majdnem egy százalékkal az egy héttel korábbi értéke fölött állapodott meg a kurzus.
A vezető részvények tulajdonosai még ennyi nyereséget sem értek el a múlt héten. A Matáv stagnált, a többi blue chip viszont veszített értékéből. A Mol ára annak ellenére süllyedt öt forinttal, hogy a társaság folytatta saját részvényeinek vásárlását. Az olajtársaság egy hajszállal kedvezőbb helyzetbe került a horvát INA 25 százalék plusz egy részvényére kiírt pályázaton. A konkurensek közül korábban az olasz Edison Gas esett ki, a múlt héten pedig az orosz Lukoil jelentette be, hogy kiszáll a vetélkedőből. Ezek után a szintén orosz Rosznyefty és az osztrák OMV maradt versenyben a Mollal. A befektetők számára viszont elgondolkodtató lehet a Lukoil távolmaradásának oka: egy orosz napilap szerint az INA pénzügyi átvilágításakor a vártnál gyengébb pénzügyi és üzleti viszonyokat ismerhettek meg. Az INA átvilágítását már a Mol is elvégezte. Az OTP árfolyama az elmúlt héten két és fél százalékkal lett olcsóbb. Az ok: egyre valószínűbbnek látszik, hogy a román privatizátorok minden kifogást megtalálnak arra, hogy kizárják a magyar bankot a Román Kereskedelmi Bank lehetséges vevői közül.
Ukrajna orosz olajlétesítményeket támadott
