Kisebb lett az ózonlyuk

Egyre kisebb az Antarktisz fölötti ózonlyuk – állapították meg ausztrál kutatók. A folyamat nagyban köszönhető annak, hogy a légkört – a nemzetközi összefogásnak köszönhetően – egyre kevesebb CFC gázzal szennyezik, ezért a tudósok szerint a lyuk 2050-re akár be is zárulhat.

Az utóbbi két évben folyamatosan csökken az atmoszféra rétegeiben található, ózont lebontó gázok mennyisége – állapította meg Paul Fraser, a Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatóintézet ausztrál munkatársa, aki országa kormányának támogatásával végez légkörkutatásokat – adta hírül a Reuters. A szakember a mérési adatok alapján úgy véli, hogy a csökkenő tendencia most már határozottan érzékelhető, és ha minden jól megy, 2050-re akár teljesen begyógyulhat a déli kontinens fölött húzódó ózonlyuk.
Fraser szerint a csökkenés a CFC gázok (chlorofluorocarbons, azaz klórt és fluort tartalmazó szénhidrogének) nélkül működő használati eszközöknek (hűtőgépek, légkondicionálók és dezodorok) köszönhető. A jelzett termékekben az 1930-as évek óta alkalmaztak CFC-t. A gázok használatának az 1987-ben elfogadott montreali jegyzőkönyv jóváhagyása vetett véget, amely előírta, hogy az aláíró országok 1999-re az 1995–97-es év szintjén befagyasztják CFC-gyártásukat és -felhasználásukat, míg az anyag felhasználását 2005-re a felével, 2007-re pedig 85 százalékkal csökkentik.
A tilalom életbelépése után a káros gázok mennyisége tovább nőtt az atmoszférában. A légkör felső részén 2000-ben volt a legtöbb CFC-gáz, amelynek mennyisége az utóbbi két évben ha lassan is, de csökken. Összehasonlításként: az atmoszféra CFC-szintje 1950-ben nulla volt. Fraser azt jósolja, hogy az ózonpajzson lévő lyuk 2005-től kezd érezhetően összehúzódni, és az évszázad közepére megszűnik, az ózonréteg azonban továbbra is sérülékeny marad.
A Földet a Nap ultraibolya-sugárzásától védő ózonpajzsban keletkezett lyukat csaknem 30 éve fedezték fel a tudósok. Akkori kiterjedése Ausztrália területének háromszorosa volt.