Meddig ért el a 70-es években a KGB keze?

Minden elképzelhető, így az sem kizárt – bár erre vonatkozó adatok nincsenek –, hogy Medgyessy Péter a KGB-nek is dolgozott, hiszen a szervezet a hadseregtől a minisztériumokon át a titkosszolgálatokig kiterjedő agentúrát működtetett a volt szatellit államokban – állítja kutatásaira alapozva a magyar kormányfő múltja körül kipattant botrány és az azt követő legendagyártás kapcsán Vlagyimir Bukovszkij. A szakértő szerint azonban az a tény, hogy a 70-es évek végén egy ügynök a magyar titkosszolgálatoknak dolgozott, önmagában kizárja a KGB elleni aknamunkát. Ez szerinte csak úgy lehetett volna elképzelhető, ha egyidejűleg a CIA vagy más nyugati titkosszolgálat szolgálatában is áll. Ilyenről pedig – jegyzi meg – nem szól a fáma. Azt ellenben az elmúlt tíz év lengyel példáira hivatkozva nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az egykori kommunista ügynökök adott esetben a KGB zsarolásának lehetnek kitéve.
Arról pedig, hogy Magyarország tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal, ismeretei szerint nemcsak tudtak Moszkvában, de jóvá is hagyták. Dokumentumok bizonyítják ugyanis ezt a gyakorlatot a szövetséges államok minden lényeges döntése esetében. Általában az illetékes párt küldte el jóváhagyásra a terveket, de olyan is előfordult, mint például a lengyel gazdasági reform esetében, hogy azokat egyenesen a szovjet fővárosban dolgozták ki. A szovjet pártvezetés megkerülését a rendszer felépítése miatt is elképzelhetetlennek tartja. A magyar tárgyalásokhoz hasonló ügy például aligha kerülhette volna el a mindenütt besúgói hálózattal rendelkező KGB figyelmét. Bukovszkij még megemlíti, ha másért nem, az olcsó hitelfelvétel lehetőségért is rábólintott a Kreml e lépésre. Az ekkor már válságban lévő szovjet gazdaságnak ugyanis minden centre szüksége volt. Tudatosan számoltak is tehát az ilyen lehetőségekkel, így például még a lengyel válságot is felhasználták arra, hogy Varsón keresztül hitelhez jussanak.