Meghasadt a Barátság

Senki nem került veszélybe tegnap hajnalban, amikor Vecsés külterületén, hatalmas robajjal eltört az 1961-ben épített Barátság I. kőolajvezeték egyik négyszáz milliméter átmérőjű mellékága. Az olaj vecsési gazdák földjét öntötte el. Az első vizsgálatok szerint a környezetszennyezést a vezeték anyagának elfáradása okozta, a talajcserére rövidesen sor kerül.

Olajtó keletkezett tegnap reggel 5 órakor, amikor a Vecsést Ecserrel összekötő út közelében széthasadt a Barátság I. olajvezeték egyik négyszáz milliméter átmérőjű mellékága és mintegy 250 köbméter olaj kifolyt. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője lapunknak elmondta, a tűzoltók azonnal lezárták a környéket, megmérték a terjengő gáz koncentrációját és megállapították: az nem robbanhat be, ezért az olajszökés egyik település lakóit sem veszélyezteti. Az erős nyomással kitörő olajból a baleset helyszínétől 200-300 méterre lévő, a Vecsést Ecserrel összekötő útra is jutott, ezért azt csúszásveszély miatt néhány órára lezárták.
Hatalmas robajjal durrant szét a vezeték, a kőolaj a vecsési gazdák szántóföldjére spriccelt, a szétporladó szemcséket pedig széthordta a szél – nyilatkozta lapunknak Vecsés polgármestere, Bükk László. Hozzátette: ijedtségre nem volt okuk, hiszen a legközelebbi lakóépületek 500-600 méterre vannak a törés helyétől. Az első vizsgálatok szerint anyaghiba és nem idegenkezűség okozta a tegnap reggeli csőtörést – tájékoztatta lapunkat Mohorovic Denis, a Mol Rt. kommunikációs osztályának munkatársa. A szétfolyt olaj szivattyúzását a szakemberek tegnap reggel elkezdték.
A szóvivő elmondta: az M0-s körgyűrű építése miatt vastagabb falú csővel akarták felváltani a 39 évvel ezelőtt épített vezetéket. Kedden délután elkezdték a csőszakasz kiürítését, és fokozatosan csökkentették a vezetékben lévő nyomást. Hozzátette: a talaj cseréjére mindenképpen szükség lesz, hiszen erősen szennyeződött, de azt még nem tudni, hogy az olaj milyen mélységig hatolt a földbe. Mint mondta, a Mol megfelelő műszaki felkészültséggel és szakemberekkel rendelkezik ahhoz, hogy a talajcserét elvégezze. A művelet költségeit a cég állja, ha kiderül: a csőtörést nem idegenkezűség okozta. Mohorovic beszámolt arról is, hogy a csőtörést valószínűleg a vezeték anyagának elfáradása okozta.
A Barátság I. és II. olajvezetékek 120 kilométeres magyarországi szakaszán az utóbbi tíz évben nem történt ilyen súlyos meghibásodás. A szakember hozzátette: idén ez az első olyan eset, amelyet súlyossága miatt jelenteni kötelesek. Tavaly ugyanakkor összesen hétszer kellett bejelentést tenniük, ebből öt alkalommal tolvajok fúrták meg a vezetéket.
A Barátság I. kőolajvezetéket minden ország maga építette a területén: a volt Szovjetunió 3004 km szakaszt, Lengyelország 675 km-t, a volt NDK 27 km-t, a volt Csehszlovákia 836 km-t, Magyarország 120 km-t. A magyar szakaszt 1962 őszén avatták fel. Az 1973-ban átadott Barátság II. kőolajvezeték hossza 4412 km, nyomvonala a magyarországi szakaszon kívül – írja az MTI – lényegében megegyezik a Barátság I. nyomvonalával.