Mi indította el Mórahalom látványos felemelkedését?
– A gazdasági fejlődés elindítója, s aztán pedig motorja minden kétséget kizáróan a Mórakert Szövetkezet, amely 1,2 millió forintos alaptőkével és egyetlen munkavállalóval 1993-ban kezdte meg működését. A szövetkezet zöldség-gyömölcs felvásárlására, a friss áru elosztására és csomagolására, és természetesen értékesítésére alakult. Azért erre, mert ennek voltak meg a gazdasági és társadalmi alapjai. A város ugyanis a szegedi konzervipar alapanyag-szállítója volt, ötven évig szinte kizárólag csak zöldség-gyümölcstermesztés folyt a településen és az azt körülölelő tanyavilágban. A kilencvenes évek elején, az állami konzervipar helyzetének megingását követően azonban a mezőgazdasági termelők bizonytalan helyzetbe kerültek, nem volt piac, s a munkanélküliség negyvenszázalékos lett. Kézenfekvőnek tűnt tehát, hogy egy olyan szervezetre van szükség, amely a térségben igen jó minőségben előállítható paprikának, paradicsomnak, burgonyának, őszibaracknak, káposztának és salátának a felvásárlását és értékesítését képes megoldani. A szövetkezet alkalmasnak bizonyult a feladat megoldására. Most háromszáz tagja, négyezer beszállítója és hárommilliárd forintos évi árbevétele van, logisztikai központjából napi 15-16 kamion indul a legkülönfélébb piacokra, vagyis képes stabil piacot biztosítani a családi gazdaságoknak.
– Mindezt saját erejéből érte el a szövetkezet?
– A logisztikai központ tulajdonképpen egy hűtőkamrákkal, válogató és csomagoló gépekkel felszerelt csarnok, amelyet a Széchenyi-terv segítségével építettünk fel. Annyit bizton állíthatunk, hogy a Széchenyi-terv ötvenéves túlélési lehetőséget adott a városnak. Az országos fejlesztési program kínálta óriási lehetőséget az emberek is felismerték, s a lehetőségek kiaknázásához szorgalommal, pénzzel hozzátették a magukét. Így volt ez a Mórakert Szövetkezet logisztikai központjának építésekor is: a háromszázmillió forintos beruházási költség negyvenmillió forintos saját erejét a családok 100-tól 250 ezer forint közötti befizetéseiből hoztuk össze.
– Hogyan épült rá az ilyen módon megteremtett alapokra a város gazdaságfejlesztési koncepciója?
– A gazdaságfejlesztés egyik alappillére az új kis- és középvállalatok inkubációja, illetve az onnan kinövő, megizmosodó cégek megtelepítése az ipari parkban. Több tucat kezdő vállalkozás talál folyamatosan működési lehetőséget: teljes mértékig felszerelt – telefonközponttal, irodabútorral, számítógéppel, fénymásolóval ellátott – irodákban kezdhetik meg tevékenységüket. Itt öt évig segítjük és támogatjuk őket, s utána, ha sikerült megkapaszkodniuk, lehetőséget kapnak arra, hogy az inkubátorház közvetlen szomszédságában lévő ipari parkban saját telephelyet hozzanak létre. Jelenleg öt lakója van a parknak:
A Mórakert Szövetkezet mellett ott kapott helyet egy bútorgyár,
és egy szállítmányozási vállalkozás is.
– A városban járva minden második sarkon lát az ember valamilyen „Móra” táblát. Ilyeneket olvastam, hogy Móraprizma, Móravitál, Mórakert, Móranet, és sorolhatnám. Mi ennek az oka?
– Örülök, hogy feltűnt önnek, mert ez egyáltalán nem véletlen. Az elnevezésekben a település szellemisége, az itt élők lokálpatriotizmusa nyilvánul meg: most már hagyomány, hogy bármilyen új cég alakul, a neve mindig a „Móra” jelzővel kezdődik. A hagyományteremtéshez persze a Mórakert Szövetkezetnek, no meg az önkormányzatnak is volt némi köze. Forradalmi újítás volt a Móraép Kht. létrehozása. A közhasznú társaság a városgondnokság feladatait vette át, ebből fejlődött városüzemeltetővé. A zöldterület-gazdálkodás, az országos kirakodó- és állatvásárok szervezése, a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, ingatlan-karbantartás mellett építőipari tevékenysége is van. A fejlődést látva talán nem olyan meglepő, hogy az újonnan alakuló cégek szívesen követik a Móraép hagyományait, s szívesen használják cégnevükben a település nevét. Igyekszünk a Móraéppel mindent magunknak építeni: iskolát, szakrendelőt, fürdőt, művelődési házat, utakat.
– Ha már az orvosi rendelőt említette: úgy tudom, működött itt mint megyei, és most működik mint városi tüdőgondozó.
– Ugyan nem a tüdőgondozóval kezdtük az egészségügyi ellátás helyi, „mórahalmi” reformját, de menet közben valóban eljutottunk odáig, hogy nem engedhetjük, hogy ettől a szolgáltatástól a város polgárai elessenek. Azzal a kéréssel fordultunk a megyéhez, hogy adja át a működtetést nekünk. Megkaptuk, s még néhány újabb szakrendelést is hoztunk ide: asztmatikus és allergológiai szakrendelést és gyógytornász szolgáltatást is telepítettünk a tüdőgondozó mellé. Ezt megelőzően azonban saját erőből mentőállomást építettünk, Zákányszékkel és Ásotthalommal együtt létrehoztuk Mórahalmon a központi orvosi ügyeletet, és ezt követően kialakítottunk egy kis SZTK-t is, ahová áthelyeztük a járóbeteg-szakellátást.
– Említette, hogy a mentőállomás még két település betegeit szolgálja ki. Van más olyan szolgáltatása a városnak, amivel a „szomszédok” érdekeit is szolgálja?
– A fejlesztési elképzelésekben mindig is benne volt, hogy térségszervező erővel és kapacitásokkal rendelkező város kívánunk lenni. Amikor ennek az alapjait megteremtettük, kézenfekvőnek látszott, hogy meg kell kezdenünk egy működőképes kistérség szervezését magunk körül. A mórahalmi statisztikai vonzáskörzethez Mórahalom, Zákányszék, Ásotthalom, Öttömös, Ruzsa és Pusztamérges tartozik. Talán törekvéseink megalapozottságát és munkánk hatékonyságát igazolja vissza, hogy ezeken kívül a szegedi kistérségből hozzánk csapódott Röszke, Domaszék, Szatymaz, Zsombó, Bodány, Forráskút, Üllés, sőt Bács-Kiskun megyéből átjelentkezett hozzánk Balotaszállás és Kelebia is. Ez 14 települést és 45 ezer embert jelent: a homokháti kistérséget, amelynek főkoordinátori szerepét Mórahalom látja el. A kistérségi funkciók egyik legfontosabbikát – a már működő területfejlesztési központ mellett – a most fejlesztés alatt álló riasztási pontunk fogja ellátni, illetve látja el már most is. Egyetlen épületkomplexumban kapott helyet a mentőállomás, a központi orvosi ügyelet, a tűzoltó laktanya, s ebben az épületben kap helyet a polgárőrség mellett a rendőrség is. A riasztási pont természetesen már ma is szélesebb területet fed le, mint maga Mórahalom város határa: a közel ezer tanyát számláló tanyavilágunk kétszáz idős lakója ugyanis már ma is egyetlen gomb megnyomásával riasztani tudja a mentőt, az orvost és a tűzoltót.
– Hogyan támogatják a fiatalokat Mórahalmon?
– A fiatalság helyben tartásának egyik legfontosabb eszköze a lakhatás elősegítése: ezt szolgálja lakásépítési programunk. Eddig öt szociális és öt piaci alapú lakást építettünk, aminek forrása megintcsak a Széchenyi-terv volt. A fejlesztéseket persze, sem a lakásépítés terén, sem másutt nem tekintjük lezártnak, és szeretném hinni, hogy az elmúlt nyolc év alatt sikerült olyan alapokat lerakni, amire szilárdan tudunk építkezni a jövőben is.
Bánki Erik a jövő évi költségvetésről: A kormány céljai világosak - videó