A civil szervezetek nagy része a kilencvenes évek elején alakult, amikor az állami szektor számos területről kivonult. Azt az űrt – mint például a piaci szféra sokak által elérhetetlen szolgáltatásait – próbálták meg pótolni a nonprofit szervezetek. A civil társadalom fogalmát a következőképpen lehetne összefoglalni: nem egyenlő sem az állammal, sem a magánszférával, de szervesen és közvetlenül kapcsolódik hozzájuk. Személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata, melynek működése és létrejötte sajátos szabályai szerint különbözik a társadalom többi intézményrendszerétől. Rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekkifejezés útján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt érdekekkel, törekvésekkel. A civil társadalom mibenlétéről folyó viták a nyugati politikaelmélet és társadalomfilozófia történelmi hagyományaiban gyökereznek. A civil szervezetek tevékenysége szerteágazó, de két nagyobb csoportra bontható: egyrészt célcsoportjainak – ami lehet akár az egész társadalom – különféle, kisebb-nagyobb mértékben speciális segítséget nyújtanak, valamint szervezettségüknél fogva védik és képviselik a célcsoportjaik érdekeit.
Magyarországon a KSH adatai szerint 47 144 civil szervezet van; ezek főállásban 66 104 embert foglalkoztatnak, mellékállásban 14 676-an dolgoznak náluk, valamint 408 237 önkéntes segít nekik, és 3 231 000 tagot számlálnak. A szervezetek nagy része kis alkalmazotti létszámmal dolgozik, alacsony költégvetésből gazdálkodik, viszont nagy tagságot átfogva végzi a munkáját, helyi vagy kistérségi hatókörrel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Ökotárs Alapítvány közös felméréséből kiderül, hogy a civil szervezetek 46 százaléka nem foglalkoztat sem fő-, sem mellékállású alkalmazottakat. A fő- és mellékállású alkalmazottak összlétszáma a szervezetek 78 százalékánál nem haladja meg a három főt, ezek inkább az önkéntes munkaerőre támaszkodnak. A többség nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal, de a mostoha körülmények ellenére nagy területet lefedve tudnak szolgáltatni, embereket megmozgatni, képviselni.
A magyar törvényi szabályozás úttörő jogalkotás a közép-európai régióban. A magyarhoz hasonló közhasznú szervezetek működnek Lengyelországban és Csehországban. A törvény jelentősége: biztosítja a direkt és indirekt állami támogatásban részesülő nonprofit szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A nonprofit szektort érintő magyar törvényi szabályozás ugyan nem érinti az Európai Unióhoz való csatlakozást, de közvetve jelentősen hozzájárul az ország európai integrációjához. A nonprofit szervezetek szabályozása terén ugyanis – eltérően a gazdasági társaságoktól – nincs jogharmonizációs kényszer. Ellenben a vámügyek kiemelt területei a jogharmonizációnak, az adó- és illetékügyek terén pedig az Európai Unióban folyamatos viták zajlanak. A csatlakozás után már nem lesz lehetséges olyan jelentős közbevételi kedvezményeket biztosítani a nonprofit szervezetek számára, mint a csatlakozást megelőző időszakban.
A magyar jogrendszernek számos hiányossága van; ezeket a csatlakozásig „rendeznie” kell a jogalkotásnak. Mind a nemzetközi, mind a hazai tapasztalatok azt igazolták, hogy a közhasznú gazdálkodás alapvető problémája a nyereség költségként való „kiosztásának” megakadályozása. A magyar törvény ugyan egyértelműen rögzíti a nyereségfelosztás tilalmát, ám nem rendel elég hatékony eszközöket e tilalom biztosítására. A törvény másik hiányossága, hogy nem határozza meg az adomány jogi fogalmát, így nem tesz különbséget az adomány és a támogatás között. A bírói gyakorlat mind az adományozásra, mind a támogatásra az ajándékozás szabályait alkalmazza. Mivel az ajándékozás egyoldalú jogügylet és a megajándékozott az ajándékot szabadon használhatja fel, ezzel szemben az adomány egy közhasznú célt kell szolgáljon. A támogatás nem cél, hanem valamilyen közhasznú tevékenység elősegítését szolgálja, és általában ellenszolgáltatással jár együtt, így nem tekinthető egyoldaló jogügyletnek. Az adókedvezmények között nem szerepel a forgalmi adó visszaigénylésének lehetősége, holott a közhasznú szervezetek nem tekinthetők az áruk és a szolgáltatások végfelhasználóinak. Továbbá a kedvezményrendszer nem terjed ki az olyan adójellegű járulékok alóli mentességre, mint például a kulturális járulék vagy a szakképzési, illetve rehabilitációs hozzájárulás.
Az uniós csatlakozás egyik alapvető feltétele a piacgazdaság és jogállamiság mellett egy olyan erős civil társadalom kiépítése, melyben az esélyegyenlőség, a kisebbségvédelem, az emberi jogok védelme fontos értékek. A civil szervezetek hatékony működéséhez azonban olyan készségekre, ismeretekre van szükség, amelyek segítségével rugalmasabban és könnyebben tudnak reagálni azokra a kihívásokra és változásokra, amelyekkel az európai uniós csatlakozás során és azt követően szembe kell néznie az egész magyar társadalomnak.
A Szlovák Köztársaság rövid idő alatt hozta létre a civil társadalom alapjait. A sokszínű és összetett, 14 társasági formát tartalmazó nonprofit szektor a maga 17 ezer alanyával jelentős gazdasági erőt képvisel. A jogi szabályozás az elmúlt tíz évben többször módosult. Négy törvény szabályozza a szektor működését náluk. De a jogrendszerük nem tesz különbséget a nonprofit, illetve nem kormányzati szervezetek között, és a tevékenységi kör, valamint a más jogalanyokkal való kapcsolat sincs szabályozva. Az alapítványok és a nonprofit szervezetek működését szabályozó törvényjavaslatok parlamenti vitára készek, és már az Igazságügyi Minisztériummal is egyeztettek. Szlovákiában 2003-tól a társasági adó 1 százaléka is felajánlható a különböző nonprofit szervezeteknek.
A Cseh Köztársaságban a jelenlegi nonprofit szervezetek nagy része a nyolcvanas évek elején alakult, és jelentős szerepet töltött be az 1989-es események szervezésében és lebonyolításában. Az egypártrendszer bukásával eljött a nonprofit szektor ideje, és jelentős eredményeket értek el. Folyamatosan fejlődik a civil szektor, amely ellensúlyozza az állami szektor és a bürokrácia hátrányait. Az országban foglalkoztatottak 3 százaléka dolgozik a szférában. Szolgáltatásaik köre széles, de nem kap elég információt róluk a lakosság. A kormány nem kezeli egyenrangú partnerként a civileket, nincs hatékony együttműködés. A törvényi szabályozás pontatlan és kétértelmű, és a forráshiány is nagy probléma. A jellemzően nonprofit szervezetek, hogy hatékonyabban érvényesítsék érdekeiket, koalíciót alkotnak.
Lengyelországban az 1970-es évek vége felé a nonprofit szektor mindent elsöprő erővel tört elő. Ez a fejlődés nem jöhetett volna létre a világi és egyházi szervezetek formális és informális hálózatának összefogása és a keresztény egyház tradíciói, valamint a nép tudatában élő függetlenségi törekvések nélkül. Az 1989-es rendszerváltozás óta azonban a lengyel nonprofit szektor nem fejlődött, ami több tényezőnek tulajdonítható. Az állam megőrizte monopol helyzetét a jóléti szolgáltatások, az oktatás és az egészségügy területén, így megakadályozva a nonprofit szervezetek nagyobb térhódítását. A szektor nagynak mondható, a bejegyzett 30 ezer nem kormányzati szervezettel, beleértve ebbe a szakértői szervezeteket, a szociális szolgáltatókat, környezetvédelmi, vallási, fiatalkorúaknak és szegényeknek létrehozott szervezeteket, és különböző politikai csoportokat is. Az országban dolgozók 1,1 százalékát foglalkoztatja a harmadik szektor. A nem kormányzati szerveknek éves jelentést és pénzügyi nyilatkozatot kell tenniük, és ezeket az illetékes államigazgatási szervekhez benyújtaniuk.
A nyugat-európai országokban a nonprofit szervezetek jelentős gazdasági és társadalmi erőt képviselnek. Jól mutatják ezeket a következő kimutatások is: Németországban a kórházi ellátás 40, valamint a bentlakásos szociális ellátás 60 százalékát a nonprofit szervezetek biztosítják. Az oktatás területén Franciaországban és Olaszországban 20 százalék ez az arány. A nonprofit szektor méretére utaló nagyságrendi viszonyszám a szektor működési költségeinek GDP-ben mért értéke: Anglia 4,8 százalék, Franciaország 3,3 százalék, Olaszország 2 százalék és Magyarország 1,3 százalék.
Angliában a jogi szabályozás megkülönbözteti a jótékonysági szervezeteket és az egyéb öntevékeny nonprofit szervezeteket. Az előbbinek széles körű és automatikus kedvezmények járnak, az utóbbinak mérlegelés alapján juttatják a támogatásokat. Németországban a közcélokat szolgáló szervezeteket tekinti a jog a nonprofit szektor részének. Nagy kedvezményeket élveznek az alapítványok és alapítványtevők, ezért a szektor erőteljes fellendülésben van.
Hollandiában az öntevékeny szervezetek alapítványi és egyesületi formában egyaránt működnek. A jogi szabályozásban 1976 volt a fordulópont, amikor is az új törvény a meglehetősen hagyományelvű 1855-ös szabályozást írta elő. Ilyen társadalmi beágyazódottság mellett nem csoda, hogy a holland nonprofit szektor még nyugat-európai összeállításban is híres politikai, ideológiai, világnézeti sokszínűségéről.
Angliában a jogi szabályozás megkülönbözteti az úgynevezett jótékonysági szervezeteket, illetve az egyéb öntevékeny nonprofit szervezetet. A jótékony szervezetnek széles körű és automatikus kedvezmények járnak, a többi tevékeny szervezet mérlegelés alapján részesül a kedvezményekben. Angliában a nonprofit szektor erős az idősek szociális gondozásában, az óvodai ellátásban és az olcsó lakáshoz jutás piacában.
Központi alap. Nemzeti Civil Alapot hoz létre a kormány, jelentette be nemrég Medgyessy Péter miniszterelnök, azonban a kormányzat civil stratégiája még mindig nem ismert. A központi támogatással a kabinet biztosítani kívánja a civil szervezetek pártoktól és politikától való függetlenségét, valamint hogy a szükséges pénzügyi forrás felhasználását a szervezetek maguk döntsék el. A miniszterelnök partneri viszonyt szeretne kialakítani a civil szektorral, és a kormány döntéseinek előkészítésébe, az ország európai uniós csatlakozásának folyamatába, valamint a jogalkotásba is szeretné bevonni a szervezeteket. Az uniós csatlakozás – a miniszterelnök szerint – az ország számára esélyt ad a jólétre is, valamint a folyamattal szükségképpen együtt járó alkalmazkodás, ugyanakkor haladás, amely a civil szervezetek számára is új lehetőségeket kínál. A civil szervezeteket a kormány felkérte, hogy vegyenek részt a nemzeti fejlesztési terv társadalmi vitájában is, mivel a kormány átláthatóvá és könnyen elérhetővé akarja tenni számukra a pályázatokat. A civil szervezetek által gyakorolt kontroll csak akkor lehet érdemi és hatékony, ha ehhez megfelelő önállóság, illetve erő párosul – jelentette ki Lampert Mónika belügyminiszter a közelmúltban. A belügyminiszter meggyőződése szerint a civil szervezetek egy normálisan működő demokráciában nagyon jelentős szerepet játszanak a társadalom életében. Az önkormányzati választásról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a civil szervezetek ugyanúgy jelölteket indíthassanak és listát állíthassanak a választáson, mint a pártok. A belügyminiszter ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy civil szervezet esetleg „feloldódhat a politikában”, miután bejutott az önkormányzati testületbe. Lampert szerint ez nem baj, sőt az esetleges politikai szimpátia kimutatása sem kellene, hogy az legyen, azonban Magyarországon ez még nem teljesen elfogadott gyakorlat.
Hálózatot alkot a Soros Alapítvány. Soros Alapítvány Bizottság néven 1984-ben alapította meg a magyar Soros Alapítvány elődjét a Magyar Tudományos Akadémia. Ma a világ 25 országában, a kelet-közép-európai térségben, valamint Dél-Afrikában, Haitin és az Egyesült Államokban működő Soros-féle alapítványok hálózatot alkotnak. Ezek az alapítványok különböző oktatási, kulturális, valamint gazdasági szerkezetváltással összefüggő tevékenységek támogatásával kívánják segíteni a nyitott társadalom infrastruktúrájának és intézményeinek kialakulását. A Magyarországon tevékenykedő alapítvány már a rendszerváltás előtt is támogatott később, a különböző pártokhoz csatlakozó és jelentős politikai karriert befutó személyiségeket. Tevékenységük behálózza az egész társadalmat, a médiatámogatástól a gazdaság különböző szektorain át az oktatáson keresztül az egészségügyig. Tavaly például mintegy 1,2 milliárd forintot fordítottak magyarországi programok támogatására. A legtöbb pénzzel – 260 millió forinttal – a kulturális és művészeti tevékenységeket szponzorálták, de majdnem ugyanennyit fizettek a civil és az oktatási programokra, valamint nonprofit szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek pályázatainak a támogatására is. Az alapítvány megítélése azonban – a gondosan kialakított propagandafogások ellenére meglehetősen megosztja a társadalmat. Többek között emlékezetes például a tavaszi választások előtti plakátprogramjuk, amelyre a Geszti Péter neve által „fémjelzett” ARC Művészeti és Szolgáltató Kft. egy 35 millió forint értékű pályázaton tervezhetett egy hét plakátból álló – a másságot is propagáló –, botrányt kiváltó sorozatot. Soros Györgynek a november 17-i Budapest napja alkalmából adják át a főváros díszpolgára címet. (H. J.)
Milák Kristóf
Megdőlt Milák Kristóf nagy rekordja az olimpiai aranyérmes számában a vb-n
