Csak egy differenciáltabb iskolarendszer tudja kielégíteni az oktatás területén is megjelenő, egyre specifikusabb társadalmi igényeket, s bár hazánkban nincs igazán nagy tradíciójuk az alapítványi iskoláknak – a világháború előtt is inkább az állami-önkormányzati, illetve az egyházi intézmények vállalták fel az ifjúság nevelését –, ez a feladat nagyrészt mégis a civil szektorra hárul.
A közoktatási törvény 1990. évi módosítása tette jogilag is megalapozottá a nem állami nevelési és oktatási intézmények létét, amely többek között kimondja, hogy feladatukat vállalkozási tevékenységként láthatják el. Az azóta eltelt tizenkét évben a civil kezdeményezésre létrejövő oktatási intézmények dinamikus fejlődést mutattak mind számukban, mind felkészültségükben, s ma már több mint négyszáz ilyen működik hazánkban.
Horn György, az Alapítványi
és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke lapunknak nyilatkozva kijelentette: hasonlóan a világ más tájain megfigyelhető tendenciákhoz, Magyarországon is a társadalom perifériáján elhelyezkedő rétegek képzésével foglalkozik az alapítványi és magániskola-rendszer. Az általános közvélekedéssel szemben azonban itt a hangsúly nem az elitképzésre – bár természetesen vannak ilyen iskolák is közöttük –, hanem a szociális rendszerből már-már kiszoruló, deviáns, hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó intézményekre tevődik. Az egyesületen belül például radikálisan megnőtt az utóbbi években az úgynevezett altruista – szegény gyermekeknek segíteni próbáló – iskolák száma, de sok, sajátosan romákat képző intézmény is alakult.
Az 1992-ben alapított, mára már komoly szakértői gárdával működő AME szakmai tanácsadással s az intézmények közötti tapasztalatcsere szervezésével foglalkozik. Az egyesületen belül önálló tagozatok működnek, mint például altruista, speciális foglalkozást igénylő, óvodai, szakképzési, alternatív iskolai, művészeti tagozat, amelyek elősegítik az azonos területen dolgozók közötti információáramlást, tapasztalatcserét.
Az alapítványi és magánoktatási intézményekben a pedagógusok alternatív és reformpedagógiai célokat és módszereket vezettek be, és újfajta szakmai képzettséget nyújtanak. Az ezekhez az intézményekhez csatlakozó szülők egy része gyermekeinek emberségesebb, jobb iskolát kíván biztosítani, más része pedig a sajátos érdekeit, filozófiáját jobban kifejező és érvényesítő iskolákat támogat.
Az első alapítványi iskola megindításától – 1988 őszén nyitotta meg kapuit az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) – megkapják a minden egyes tanuló után járó normatív támogatást a nem állami tanintézetek is. Tekintettel azonban arra, hogy ezek az intézmények bizonyos területen többletszolgáltatást nyújtanak és a költségeik is magasabbak, ezért a kiegészítő források megkeresése minden iskola feladata.
Horn György elmondta, hogy az egyesületben regisztrált oktatási intézmények több mint fele tandíjmentes, ezek nagy hányada alapítványi és magántámogatásból teremti meg a hátrányos helyzetűek tanításának feltételeit. Kiemelt támogatója a szférának a Soros Alapítvány is.
Szakképző intézményeknél a munkaügyi központtal kötött szerződések jelentős bevételt eredményeznek, de számos szakmai szervezetnek is van fenntartott iskolája, amelyhez az anyagi feltételek adottak.
Kétségtelen tény azonban, hogy a szülői támogatás aránya is meghatározó: az alapítványi és magániskolák 35-40 százaléka tandíjas. Havonta átlagosan 8–18 ezer forintot kérnek ezek az iskolák, s bár ez is csökkenti a keresletet, ennek ellenére ezen intézmények nagy többsége nem küzd utánpótlási hiánnyal.
Arról, hogy tanulmányilag mennyire sikeresek a civilek által fenntartott iskolák, értelmetlen beszélni, hiszen fontos sajátságuk éppen abban rejlik, hogy rendkívül szélsőséges az a réteg – például az elitiskolákban vagy a korrekciós jelleggel működő intézményekben tanulók –, amelyet kiszolgálnak – jelentette ki Horn György.
Tankcsapda
A Tankcsapda visszavonult a Marsra klipet forgatni + videó
