Segíthetek? A Fővárosi Kerületek Földhivatalának főkapujában igazán jó hallani ezt a kérdést, mert már az első, az ügyintézés rendjét röviden összefoglaló táblázat is kellőképpen összezavar. Ha nem műszálas, zöld melegítőfelső és piros baseballsapka közül érkezne az érdeklődés, talán megfontolnám a felajánlkozást, így azonban köszönöm, nemet morogva a tulajdoni lap beszerzésének önálló s így rögösnek ígérkező útját választom.
Vesztemre. Hétfő délelőtt tízkor már esélyem sincs a zökkenőmentes ügyintézésre, mert egy órát állok a sorban az információs ablaknál, hogy egyáltalán megtudhassam, hol is kell sorban állnom. De odabent sem jobb a helyzet, ügyfelek ülnek és állnak minden elképzelhető és néhány elképzelhetetlen helyen, néma feszültségben tűrik, hogy az ügyfélhívó kijelzője már hosszú percek óta háromszázat mutat. Végre háromszázegy; lenézek a földön ücsörögve újságot olvasó hölgyre, hátha ő a szerencsés, aztán szomorúan látom, hogy az ujjai között gyűrögetett fecnin 476-os szám áll. És már a kulturális rovatot böngészi, tehát nem negyedórája érkezett. Amikor pedig meglátom a nyomtatványos pult pénztáránál várakozó ideges tömeget, akkor átmenetileg föladom iratbegyűjtési szándékomat. Elsőre ennyi. Legközelebb hajnalban kelek.
Odakint vigyorogva fogadnak a segítő emberek; láttak már hozzám hasonló bukott figurát eleget. Újból – de már magabiztosabban – megkörnyékeznek.
Elsősorban megtudom, hogy nem kell elkeserednem, mert ők mindennemű problémámat megoldják, legyen az tulajdoni lappal, helyszínrajzzal, széljegyzet-jegyeztetéssel, jelzálog-, haszonélvezeti jog törlésével vagy térképmásolatokkal kapcsolatos feladat. És nem kérnek sokat, csupán négyezer forintot, amely ár tartalmazza a kétezer forintos illetékbélyeg árát is. Ez alól a csütörtöki nap kivétel – a földhivatalban csütörtökönként csak az ügyvédeket fogadják –, amikor hatezer forint a díj, hiszen az ügyletben közreműködő jogi képviselővel is osztozkodni kell. De megéri, mert az üzlet megkötésének pillanatától számított húsz percen belül kezemben tarthatom a kívánt okmányt.
Kétezer forint nem a világ, s a ki tudja, mennyi ideig tartó sorban állást figyelembe véve az ajánlat akár még tisztességesnek is tekinthető. Persze nem biztos, hogy az is.
Az ingatlanok adásvételével foglalkozó bűnelkövetők ugyanis előszeretettel élnek vissza a tulajdoni lapokkal. A leggyakoribb módszer, hogy a földhivatalban kikérik a tulajdoni lapot, majd egyszerűen meghamisítják. Összetettebb technika – ugyanakkor ez a gyakoribb –, ha a lapról kimásolják a tulajdonos adatait, s ez alapján készítenek hamis személyi igazolványt, adókártyát s az adásvételnél szükséges mindenféle okmányt. A hamis igazolványokkal történő értékesítést követően az általában külföldről hazatérő, valódi tulajdonos gyakorlatilag már tehetetlen, mert a vevő jóhiszeműen, formailag érvényes szerződéssel vette meg az ingatlant.
A gyanútlan, ám lusta ingatlantulajdonosok pedig azzal, hogy önszántukból adják át személyes adataikat, jócskán megkönnyíthetik a lakásmaffia helyzetét: ekkor komolyabb hamisításra már nincs is szükség, mert a bűnözők valóságos információkat felhasználva dolgozhatnak.
Mivel a legtöbb fekete ügylet a földhivatalokon keresztül történik, a hivatalok belső regisztrációs rendjének megváltoztatásával a lakásmaffia tevékenységét nagymértékben vissza lehetne szorítani – állítják a rendőrség szakértői, ehhez azonban jogszabály-módosításokra lenne szükség. A Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó földhivatal adatai nyilvánosak, azokat bárki kikérheti a személyazonosság igazolása nélkül, bemondott név alapján. Gáspár Miklós, a Fővárosi Földhivatal vezetője szerint előfordult, hogy ugyanaz a személy egy napon három különböző néven kért ki tulajdoni lapot, s azt az ügyintézőnek a jelenleg hatályos szabályozás szerint ki kellett adnia. A földhivatal vezetője úgy látja: ha a pénzintézetekben a kétmillió forintnál magasabb forgalmú ügyleteknél személyi igazolványt kérnek, ez a földhivatalban is indokolt lenne.
– Hivatalba lépésem óta elértem, hogy az ügyeket az ügyintézők csak a regisztráció időrendi sorrendjében intézhessék – mondja a földhivatal vezetője. – Számítógépes rendszer ellenőrzi, hogy melyik ügyintéző mikor melyik üggyel foglalkozott. Amennyiben kiderül, hogy egy hivatalnok jogtalanul kedvezményt biztosított valakinek, fegyelmi eljárás indul ellene, amely hivatalvesztéssel és rendőrségi feljelentéssel is járhat; volt ilyen eset.
A földhivatal vezetői egyébként már évek óta tudják, hogy az intézmény közvetlen közelében nepperek dolgoznak. Sőt a módszereiket is ismerik.
– Nem ritka, hogy a nepperek valamelyik önkormányzatnál szervezői tevékenységre kiváltják a vállalkozói engedélyt, így szolgáltatásként legálisan vállalhatják a földhivatali papírok beszerzését – magyarázza Gáspár Miklós. – A sorban állást úgy kerülik meg, hogy folyamatosan többen állnak a sorokban, vagyis mindig van egy emberük, aki kedvező helyzetből indíthatja az ügyintézést. Az ügyvédi napon pedig megállapodnak egy ügyvéddel, aki csütörtökönként is jogosult kikérni az okiratokat.
A földhivatal tehetetlen. Az épületet közterület veszi körül, s ott senkinek sem tilthatják meg, hogy vállalkozói tevékenységet folytasson. Ugyanezen ok miatt tehetetlen a rendőrség is: az egyenruhások legföljebb igazoltathatják a „hivatali segítőket”. Gáspár Miklós szerint kizárólag az adóhatóság léphetne fel ellenük, mert a nepperek a szolgáltatásaikról nem adnak számlát, és nyilván adót sem fizetnek.
– Sajnos kinőttük a helyünket. Amikor az ügyfélszolgálati iroda épült, még nem volt ennyi ügyfelünk. Az elmúlt két évben viszont – főként a lakáshitelezés föllendülése miatt – megsokszorozódott a forgalom, s ez szűkös körülményeink között fennakadásokat okoz. A megoldás? Új iroda építése, ahol már nem kell órákig sorban állni – véli a hivatalvezető, hozzátéve, hogy a földhivatal költségvetési intézményként, minisztériumi segítség nélkül nem vállalhatja a több százmilliós beruházást.
Így tehát maradnak a sorok, a nepperek és a döntés joga, hogy kényelemből megkockáztatjuk-e otthonunk elvesztését.
Online váltunk devizát a nyaraláshoz
