Nyírségi ősz almanappal

Többévi kihagyás után ismét gyümölcskarnevált tartottak Nyíregyházán szeptember 14-én. A nagy tömeget vonzó esemény a napokban is tartó Nyírségi ősz rendezvénysorozat része volt. Nem utolsósorban arra is felhasználták az alkalmat, hogy a híres magyar alma értékesítési nehézségeire irányítsák a figyelmet.

Gyümölcs- és látványkompozíciókkal vonultak fel a karnevál résztvevői a szabolcsi megyeszékhely utcáin, népes menet kíséretében. A hangulatos életképek óriási katicabogarat, egyéb figurákat jelenítettek meg gyümölcsökből, de szerepelt a dióverés és a pálinkafőzés is szellemesen kivitelezett élőképként. A város központi terére vonulás közben népi, formációs és moderntánc-együttesek, fúvószenekarok, majorette-ek, huszárok szórakoztatták az érdeklődőket. A közönségnek dió, szilva és alma alapanyagú süteményeket kínáltak.
Az almanapokon Nyíregyháza főterén hatalmas sátorban mutatták be szinte valamennyi, a Nyírségben termő almafajtát. A gyümölcsöket és a belőlük készült termékeket megkóstolhatták a résztvevők. A szakmai rendezvényen és bemutatón neves szakemberek adtak tájékoztatást az almatermesztés jelenéről és jövőjéről, a környezetkímélő növényvédelemről, valamint a marketingmunka hatékonyabbá tételről.
Az Alma Terméktanács lépéseket tesz azért, hogy mind az Európai Unióban, mind a világ más tájain Nyíregyházát – az ott és a környékén megtermő, nagy mennyiségű, jó ízű gyümölcs révén – az alma jelképhez kössék, vagyis legyen az alma városa. Minden lehetséges eszközt megragadnak az alma belföldi fogyasztásának növelésére, hiszen az jól szolgálja a korszerű, egészséges táplálkozást.
Emellett felmérik a hazai almafajták iránti igényeket. Előnyös, hogy a SAPARD-programok közül három is érinti az almatermő vidékeket. Az idén 450-500 ezer tonnás termésre lehet számítani, amelyből Szabolcs-Szatmár-Beregben 350 ezer tonnát szüretelnek le. 100-120 ezer tonna kerül belföldi fogyasztásra, ennek fele ősszel talál vevőre, a többit hűtőházakba viszik.
Külföldön a korábbi évtizedekhez képest elenyésző mennyiségű, mindössze 17 ezer tonnányi magyar alma kel el. 380-400 ezer tonnányiból az élelmiszeripar döntően sűrítményt gyárt. Sokat remélnek a keleti kereskedelmi kapcsolatoktól, s új, fizetőképes piacok megnyílásától is. Az ültetvények az idén sokat szenvedtek az időjárás szeszélyeitől, elég csupán a tavaszi fagy, később a jégverés, az aszály, valamint a rettegett tűzelhalás, a kórokozók és a kártevők terméscsökkentő hatására utalni. Az ipari minőségű alma átvétele nagyon alacsony áron kezdődött meg, állami segítségként pótlólag a léalma kilójának átvételi árát öt forinttal támogatták, az étkezési alma tárolására pedig 1,28 forintot nyújt kilónkénti kiegészítésként a tárca. Az Alma Terméktanács folyamatos állami segítséget tart indokoltnak.