Önfinanszírozó útfejlesztés?

A hazai úthálózat fenntartásának, illetve fejlesztésének önfinanszírozó rendszerét kívánja közép távon megvalósítani a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), mégpedig oly módon, hogy a hálózat használói által fizetett adókból, járulékokból származó költségvetési bevételek jelentős részét visszaforgatnák.

Putsay Gábor
2002. 09. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Világos és átlátható helyzetet teremt, ha a forgalom nagyságának, illetve növekedésének mértéke szerint kerül sor a közúthálózat fejlesztésére, az ehhez szükséges forrásokat az infrastruktúrát ténylegesen használók biztosítják. Minderre a finanszírozási reform teremt lehetőséget – mondta tegnap Ruppert László, a GKM közlekedési helyettes államtitkára. A jövő évi költségvetésben e tekintetben még biztos, hogy nem lesz változás, 2004-től azonban az államháztartási reformtól függően alkalmazható lesz az új rendszer. Ruppert László hozzátette: Nyugat-Európában a legfontosabb beruházásokat kizárólag az infrastruktúra használói, az autósok által befizetett jövedelmekből valósítja meg az állam, ami kiszámíthatóságot eredményez. Mivel a forgalom folyamatosan növekszik – akárcsak nálunk –, biztos alapot jelentenek ezek a források, a beruházásokra fordítandó összegek, többletkiadások pedig kevésbé terhelik meg a költségvetést.
Az önfinanszírozó rendszerrel leginkább a tárcák közötti ellentétek csökkenthetők, hiszen például az infrastruktúra fejlesztésében érdekelt minisztériumok minden évben nagyobb összeget kívánnak fejlesztésekre fordítani, mint amit a Pénzügyminisztériumban indokoltnak tartanak. A tárca 2003-as költségvetéséről, illetve az útfejlesztésekre fordítható összegekről Ruppert László nem kívánt nyilatkozni, azt azonban megjegyezte: mindenképpen kompromisszumos javaslatokat dolgoznak ki, figyelembe veszik a magyar gazdaság teljesítőképességét. Hozzátette: a vállalt beruházások megvalósulnak, többek között az utóbbi évek legjelentősebb programja is, amelyben 300 milliárdért az ország 38 pontján épülnek új utak.
Módosítják a parlament által 1996-ban elfogadott közlekedéspolitikai irányelveket: a végleges tervezetek október végére készülnek el, decemberben vagy 2003. január elején kerülnek a kormány, jövő áprilisban az Országgyűlés elé. Az új irányelvek kidolgozására elsősorban gazdasági változások miatt kerül sor.
A tárca hamarosan összeállítja szakértői csoportját, így felgyorsulnak a tárgyalások az M5-ös autópálya üzemeltetőjével – mondta Ruppert László. A pénzügyi, műszaki és jogi tanácsadókat közbeszerzési eljárással választják ki. Hozzátette: az eredeti szerződést nem kívánják megkerülni, a tárca érdeke, hogy megfizethető legyen a sztráda, és mihamarabb kezdődjön el a hiányzó szakaszok építése.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.