Parlagfűpénzalapot javasol a Fidesz

Eseti bizottság felállítása helyett egyszerűen el kellene különíteni hét-nyolc milliárd forintot a költségvetésben, hogy valóban hatékonyan lehessen fellépni a parlagfű terjedése ellen – összegezhető Illés Zoltán fideszes képviselő, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke álláspontja.

Illés Zoltán azért tartja feleslegesnek a szocialisták által kezdeményezett ad hoc bizottság megalakítását, mert pontosan ismert problémáról van szó. Míg az Egyesült Államokban súlyos helyzetnek számít, ha köbméterenként 400-500 pollent mérnek a levegőben, Debrecenben az idei nyár végén ugyanez a szám 14 ezer volt. Ezért Magyarország – holott a parlagfüvet éppen Amerikából hurcolták be hozzánk a huszadik század elején – nagyon fertőzött területnek számít. Szerinte akkor lehetne elvégezni a szükséges feladatokat, ha a vidékfejlesztési vagy a környezetvédelmi minisztérium költségvetési fejezetében külön szerepelne hét-nyolc milliárd forint erre a célra. Ez még így is csak töredéke volna annak az évi hatvanmilliárd forintos kárösszegnek, amelyet számítások szerint a parlagfű okoz. Közülük legismertebb az egészségkárosító hatása. Az allergiás megbetegedéseket részben a különböző növényi pollenek idézik elő, amelyek összekapcsolódva a városi légszennyező anyagokkal asztmához vagy más tüdő- és légúti problémákhoz vezethetnek. Tíz év alatt 65 százalékkal emelkedett az ilyen betegségek száma. Hazánkban jelenleg kétmillió ember szenved allergiától, közülük négyszázezren Budapesten élnek. Kezelésükre gyógyszertámogatás formájában évente három-négy milliárd forintot költ a társadalombiztosítás, s körülbelül ennyi pénzt adnak ki a betegek is a medicinákra. Az allergiát azonban meggyógyítani nem, csak enyhíteni lehet, ráadásul e gyógyszerek befolyásolják az immunrendszer működését.
Illés Zoltán szerint a parlagfű terjedéséhez nagyban hozzájárulnak azok a parlagon heverő földterületek, amelyekhez a kilencvenes évek után jutottak tulajdonosaik azzal a céllal, hogy az EU-csatlakozás után jó haszonnal értékesíthessék. Bár a jegyzőnek lehetősége van kényszerkaszálást elrendelni, a gyakorlatban ez a megoldás a helyi viszonyok miatt nem mindig működik. Ezért szerinte arra volna szükség, hogy a jövőben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési vagy a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium rendelkezzék e jogkörrel. Ha az ehhez szükségek pénzügyi források is megvannak, biztosan nem marad el a kaszálás. Ha ennek költségeit nem egyenlíti ki az ingatlan tulajdonosa, földjét ezzel az öszszeggel meg lehetne terhelni, így az ingatlan a tartozás rendezéséig forgalomképtelen marad.
A képviselő úgy látja, a lakatlan külterületeken megoldást jelenthet a lebomló vegyi anyagokkal történő permetezés. A települések belterületén viszont elodázhatatlan az évi háromszori kaszálás megszervezése.