Hazánk egyetlen őshonos teknősfajának egyedei ma még aránylag nagy számban megtalálhatók, ám az állományt számos veszély fenyegeti, elsősorban az emberi tevékenységeknek köszönhetően. Élőhelyeik folyamatosan tűnnek el építkezések, a lápos vidékek lecsapolása, illetve kiszáradása következtében, gyakran pedig a megnövekedett autóforgalom miatti balesetek csökkentik a populációt. Az idén tavasszal indult mocsári-teknős-védelmi programnak a célja országos szintű állományfelmérés, és a Naplás-tónál kijelölt modellterületen az egyedek folyamatos ellenőrzése. Ez utóbbiban is nagy segítséget nyújtott a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely rendelkezésre bocsátotta rádiótelemetriás műszereit.
– Minden megjelölt egyedre különböző frekvenciájú jeleket sugárzó rádióadót erősítünk, amelyeket a rádióvevő berendezés segítségével könnyen lokalizálni tudunk, így mindegyik teknőst könynyen megtalálhatjuk, mozgásukat, szokásaikat nyomon követhetjük – magyarázta a helyszínen a szerkezet lényegét Kovács Tibor, a WWF Magyarország külső megbízottja. A műszer olyan jól működik, hogy akár negyven centire a föld alól, vagy hatméteres vízmélységből is fogja a jeleket.
Bera Márta, a mocsáriteknős- védelmi program programvezetője tájékoztatójában kifejtette: a területen szerencsére népes a populáció, de problémát jelent a nagy átmenő forgalom mellett az otthonról kitett vörös fülű ékszerteknősök táplálékláncba történő beépülése, amely egy konkurens faj, és veszélyeztetheti az állományt. Ha ékszerteknőst találunk, akkor azt elszállítjuk a tóból, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatóságával közösen gondoskodunk az elhelyezéséről.
Sok önkéntes is részt vesz a programban: napozóhelyeket alakítanak ki az állatoknak, védőbólyák kihelyezésével figyelmeztetik a horgászokat a teknősök által előszeretettel látogatott területekre, és az egyedek páncélméretének lemérésében is segítenek.
A modellterület hivatalos átadásán és az azt követő táblaavatón számos hivatal is képviseltette magát, ezzel is jelezve, hogy széles körű együttműködés alapján indulhatott el a program.
Bognár Attila, a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi ügyosztályának szakembere kiemelte: a Naplás-tó és vidéke 1997. óta védett, s a jelenleg 150 hektáros terület Budapest második legnagyobb természetvédelmi körzete a budai után.
A kizárás szélén táncolt a Ferrari a Magyar Nagydíjon?
